Kincsesbánya nyelvészetrajongóknak
Jó, hogy a Google-ön mindig szembejön valami, bármit is keressek, biztosan akad valami, ami felülmúlja a várakozásaimat. Most éppen egy olyan oldal, ahol nyelvészeti disszertációk vannak összegyűjtve — igazi rajongóknak való oldal. 😉 Disszertációkeresésre eddig is volt mód (egy rövid regisztráció után) az OM témába vágó portálján (http://phd.om.hu/), de a keresőjében a fent lévő értekezések egyikét-másikát nem találtam meg (hogy akkor honnan tudtam, hogy a munka fent van? böngésző üzemmódban belefutottam). Nemrégiben viszont az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájában végzettek disszertációit tartalmazó oldalra bukkantam rá (http://doktori.btk.elte.hu/lingv/index.html)…
Tanulmányok a mentális lexikonról
Lengyel Zsolt – Navracsics Judit (szerk.) 2009: Tanulmányok a mentális lexikonról Nyelvelsajátítás – beszédprodukció – beszédpercepció. Budapest: Tinta. Bevallom, amikor szembejön velem egy pszicholingvisztikai munka, mindig felteszem magamnak a kérdést, miért is nem ezzel a területtel foglalkozom behatóan (ha már egyszer a nyelvészet és a pszichológia érdekel a legjobban a világon):-)? Addig is, amíg megtalálom a választ, melegen ajánlom a fenti kötetet, amely főként a mentális lexikon nyelvészeti leírásával foglalkozik. A kiadó részletesebb ismertetője a sárga színű bibliográfiai leírásra kattintva érhető el.
Nyelvészet a tévében: SZÓSZ?! :-)
Külön ügyelnem kellett a műsor címének leírására (túltengő írásjelek) és töprengenem lehetséges jelentésein, de szerintem nagyon is jól van az, hogy némi munkát ad a műsorújságot böngészőnek. Eleinte szkeptikus voltam, mi sül ki ebből, mert bár a Nyugat-vetélkedők szórakoztatók voltak, a koncepció megismétlése nyelvészeti témában egy kissé merésznek tűnt. Színészek, író-költő-fordítók (nem is akárkik) többen is vannak a műsorban játszók között, de nyelvész egyetlenegy: Nádasdy Ádám. De ahol Nádasdy jelen van, ott nekem minden hiányérzetem el szokott tűnni, és így volt ez most is. A…
Alakzatok & pragmatika
Nemesi Attila László könyve kétszeresen is fontos munka: egyfelől azért, mert bár sok tanulmány született az alakzatokról magyarul, összefoglaló kötetet — egészen a legutóbbi évekig (lásd a nemrég megjelent Alakzatlexikont) — nemigen találtunk. Másfelől az alakzatok pragmatikai szempontú értelmezése is váratott magára. Szerintem egyébként pragmatikai összefoglalásokból, kötetekből sem állunk MÉG túl jól, ahhoz képest, hogy mennyire kurrens nyelvészeti terület. Ennyi van, amiről én tudok, ebből kettő monografikus: Szili Katalin: Tetté vált szavak Reboul – Moeschler: A társalgás cselei (a francia szerzőpáros bemutatja a relevanciaelméletet). Szöveggyűjtemények:…
Grammatikalizáció
Dér Csilla Ilona 2008. Grammatikalizáció. Nyelvtudományi Értekezések 158. Budapest: Akadémiai. A könyv elsődleges célja képet nyújtani a grammatikalizációelméleti kutatásokról, a grammatikalizáció szemantikai-pragmatikai és szintaktikai-szerkezeti vonásairól, magyar példákon is illusztrálva mindezeket. Mivel e nyelvváltozás – jellege miatt – állandó viták kereszttüzében áll, az idevágó polémiák is helyet kaptak a kötetben, különösen azok, amelyek a grammatikalizáció státusára vonatkoznak. Grammatikalizáció annyiféle van, ahányan foglalkoznak vele – mondhatnánk, és nem járnánk messze az igazságtól. Mivel azonban ez igencsak megnehezíti a témával való érdemi foglalkozást, igyekeztem állást foglalni, melyik grammatikalizációmeghatározást…
