Pragmatikai & szemantikai konferencia 2018

A Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszéke, a Pragmatika Centrum Országos Kutatóközpont és a Magyar Nyelvtudományi Társaság Pragmatika Tagozata 2018-ban ismét megrendezi az

Újdonságok a szemantikai és pragmatikai kutatásokban

című konferenciát.

A konferenciára olyan magyar nyelvű előadásokat várunk, amelyek szemantikai és pragmatikai témájú kutatások még nem publikált eredményeiről számol be, és nemzetközileg elfogadott módszereket fejlesztenek tovább és/vagy alkalmaznak újabb területeken.

A konferencia időpontja: 2018. április 27.

Helye: SZTE BTK Kari Konferenciaterem, Szeged, Egyetem u. 2.

A konferenciára az előadások rövid összefoglalójával lehet jelentkezni, amelyek az előző konferenciákhoz hasonlóan egy hazai egyetemi oktatókból és kutatókból álló szakmai bizottság bírál el. Az összefoglalókat anyelveszet@hung.u-szeged.hu címre lehet e-mailben elküldeni, legfeljebb 3000 karakter terjedelemben (összesen, azaz szóközökkel és hivatkozásokkal együtt). Az összefoglalók ne tartalmazzák az előadók nevét, munkahelyét, ezeket az információkat az e-mailben kérjük külön feltüntetni.

Az összefoglalók beküldési határideje: 2018. február 11.

Az elfogadásról/elutasításról szóló értesítéseket március 12-ig küldjük ki.

A konferencia szervezői: Ivaskó Lívia, Maleczki Márta, Németh T. Enikő és Szécsényi Tibor

A szakmai bizottság tagjai: Alberti Gábor (PTE), Andor József (PTE), Árvay Anett (SZTE), Bibok Károly (SZTE), Csatár Péter (DE), Dér Csilla Ilona (KRE), Gyuris Beáta (MTA NYTI), Kiefer Ferenc (MTA NYTI), Małgorzata Suszczyńska (SZTE), Nemesi Attila László (PPKE), Szili Katalin (ELTE), Tátrai Szilárd (ELTE), Tolcsvai Nagy Gábor (ELTE) Tóth Enikő (DE), Varasdi Károly (Heinrich Heine Universität, Düsseldorf), Vecsey Zoltán (MTA-DE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport)

A konferencia előadásai alapján beküldött tanulmányok szakmai bírálat után a Jelentés és Nyelvhasználat című folyóiratban jelenhetnek meg.

SZTE BTK Általános Nyelvészeti Tanszék
Pragmatika Centrum Országos Kutatóközpont
Magyar Nyelvtudományi Társaság Pragmatika Tagozat

Új TNTeF-szám!

 

Előszó >> PDF

TANULMÁNYOK
Horváth Márk & Lovász Ádám: Kísérteties identitások: Queerség, aszexualitás és non-reprodukció >> PDF
Sara Nyhlén & Katarina Giritli Nygren: Normalising welfare boundaries: A feminist analysis of Swedish municipalities’ handling of vulnerable EU citizens >> PDF
Székely Zsófia & Csabai Márta: Együtt szülés: A szülés során létrejövő segítő kapcsolat kvalitatív vizsgálata a társadalmi nemek és a hatalom szempontjából >> PDF
Máté-Tóth András: Sebzett testek, sebzett identitás: Judith Butler testfilozófiája és Kelet-Közép-Európa kollektív identitása >> PDF

HALLGATÓI TANULMÁNYOK
Dudok Fanny: A Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar hallgatóinak nemek szerinti vizsgálata az 1930-as években >> PDF
Edenburg Anna: A transzszexualitás társadalmi konstrukciója Magyarországon >> PDF

REPLIKA
Joó Mária: Feminista liberalizmus – liberális feminizmus ma: Martha Nussbaum >> PDF

FORDÍTÁS
Judith Butler & Sabine Hark: A rágalom (ford. Huszár Ágnes) >> PDF
Raewyn Conell: Férfiak, maszkulinitások és társadalmi nemi alapú erőszak (ford. Hudy Róbert) >> PDF

SZEMLE
Oroszlán Anikó: Jól látszani, jót játszani (Adorjáni Panna, szerk. „Nők a színházban.” Játéktér 2016/5.1 – folyóiratszemle) >> PDF
Berán Eszter: A társadalmi nemek problémájának megközelítései mai magyar kutatásokban (Kovács Mónika szerk. Társadalmi nemek: elméleti megközelítések és kutatási eredmények [Budapest, 2017] – könyvszemle) >> PDF

FIGYELŐ >> PDF

SZERZŐINKRŐL >> PDF

ÖSSZEFOGLALÓK (angol nyelvű) >> PDF

Call for papers: DiscourseNet 20

The aim of the 20th DiscourseNet conference is to focus on the multifarious aspects of fuzzy boundaries in the field of discourse studies. The field of discourse studies itself is marked by complex boundary work and a certain degree of fuzziness regarding the use of linguistic categories. Moreover, fuzziness and boundary work are also inherent dimensions of cognition and subjectivity, it can therefore be considered a fundamental feature of the discursive construction of reality. This conference explores the different ways in which fuzziness operates in empirically observable discourse.
We can observe fuzzy boundaries within the field of Discourse Studies per se in the following respects (cf. Angermuller et al. 2014: 2):
• the variety of disciplinary fields, e.g. (socio)linguistics, sociology, philosophy, literary criticism, anthropology, psychology, etc. and intellectual traditions (rule-based, experience-based, poststructuralist, hermeneutic, semiotic, psychoanalytical, etc.);
• the fuzzy diversity of schools associated with prominent figures such as Blommaert, Fairclough, Foucault, Goffman, Grice, Gumperz, Habermas, Harris, Hymes, Labov, Lakoff, Pêcheux, Petőfi, Sacks, Schiffrin, or Wodak;
• in terms of research methodologies and what constitutes data and corpora in Discourse Studies: here we can mention intuition-based, corpus-based and corpus-driven approaches, sociolinguistic interviews, matched-guised techniques and discourse completion tasks, and the emerging importance of triangulation and approaching the data from different plausibility contexts, i.e. complexity and hybridity in terms of sampling as well as analysing data;
• fuzzy boundaries with regard to the goals and aims of Discourse Studies, especially in terms of the theoretical-descriptive-applied-critical dimensions: most analyses providing rich discourse-theoretical inspiration lend themselves to empirical testing, while linguistic description, applied research and critical analysis are futile without sound theoretical foundations.
Both academic and everyday discourses are characterized by the use of abstract concepts and categories that may be marked by varying degrees of fuzziness. This fuzziness allows language users to adapt to functionally related meaningful discursive elements to ever-changing contexts of enunciation. Within academia, this principle often leads to debates about conflicting uses of similar categories. In politics, this principle may lead to emotional engagements with all sorts of political identities and ideological projects. And at times, there is even a hybrid cross-over and fuzzy confusion between academic and non-academic notions of categories such as language, culture, identity, politics, integration, economy and any other basic category for understanding our world.

A (proto)typical example of a linguistic category that displays many fuzzy boundaries is the functional category of discourse markers with an extremely heterogeneous set of source categories (interjections, adverbials, verbs, clauses, etc.) and discourse functions (ideational, interpersonal, rhetorical, textual) as well as fuzzy boundaries with other categories such as modal particles, pragmatic force modifiers, hedges, framing devices, contextualization cues, etc. Other such fuzzy categories include enunciative markers, modality markers, deictics, reporting expressions, etc.
In a globalized world marked by an increasing socio-political focus on immigration and minority groups there is also a need for new perceptual frameworks to come to terms with a plethora of social and cultural identities with fuzzy boundaries between them including transnational, ethnic, religious, ideological and gender identities and issues such as double consciousness, diaspora, the third space, heterogeneous homogeneity, the internal colony, etc.
Transnationalism, translocality, and transpositionality are the most frequently used terms to describe the cultural, social and spatial fuzziness of subject positions in the contemporary Western world. Hegemonic portrayals of subjectivities are often challenged by literary and visual texts which call attention to the intersection of gender, race, class, ethnicity, nationality as well as other forms of identity. Representations of cities and urban life are defined by nomadism, transgression, trespass and shifting boundaries, raising questions concerning the ethical positions momentary nomadic connections open up (cf. Rosi Braidotti).
Since the affective turn in the social sciences and the humanities, affect has been contrasted with the discursive, and the need to find new approaches to untangle the ambivalent relation between affect and discourse has become an imperative (cf. Margaret Wetherell). Affect shapes the encounters between bodies and events, which is all the more significant in the globalised, nomadic Western world, yet the Deleuzian notion of affect as “discursive excess” does not provide a viable framework to understand its social and cultural significance. New methodologies and conceptual frameworks are needed to redefine affect as part of a continuous stream of meaning-making.
We invite contributions which deal with theoretical and/or methodological challenges with reference to fuzzy boundaries such as (but not exclusive to) the above issues. We welcome papers from all strands, schools, and perspectives in Discourse Studies, from the humanities to the social sciences, from strictly interpretive to quantifying methodologies, from discourse as a situated practice to discourse as socially distributed knowledge.
Reflecting fuzzy boundaries and the diversity of disciplines in Discourse Studies,
Christopher Hart
(Lancaster University, UK)
and
Heike Pichler
(Newcastle University, UK)
have confirmed their participation as plenary speakers (please click on their names to download the respective plenary abstracts).

The deadline has been extended, abstracts of no more than 200 words should be submitted in English by 1st October to furko.peter@gmail.com.

The presentations (15 minutes) are normally also in English but other languages are negotiable after the individual panels have taken shape. Notifications of acceptance are expected to be communicated by late October 2017. If accepted, applicants will have to register to confirm their participation. An early-bird fee of EUR 80 will apply until 15 December 2017 for fully funded researchers and a reduced fee of EUR 50 for enrolled students without access to institutional funding (after 15 December a regular fee of EUR 100 and a reduced fee of EUR 60 will apply). There is a limited number of places. Registration will be closed when full.
After the conference, a book proposal for a thematic volume (or possibly two) based on selected conference papers will be submitted to Palgrave Macmillan for the “Postdisciplinary Studies in Discourse” series.
Main organizer:  Péter Furkó (Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary)
Local organizers:
Csilla Dér (Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary)
Ágnes Györke (University of Debrecen)
Judit Nagy (Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary)
Ildikó Vaskó (Eötvös Loránd University)
Scientific Committee:
Johannes Angermuller (University of Warwick)
Jan Chovanec (Masaryk University, Brno)
Dorte Madsen (Copenhagen Business School)
Heike Pichler (Newcastle University)
Ronny Scholz (University of Warwick)
Jan Zienkowski (University of Navarra)

DN 20 CFP 9-8-2017

15th International Pragmatics Conference

Minimalista és szubjektív beszámoló a Belfastban megrendezett 15. IPrC-ről

Hatalmas létszámú (1800 név saccra a konferenciakiadványban) és hosszúságú (nettó 5 nap, reggel 8.30-tól este 18.45-ig tartó szekciókkal) konferencia volt az idei IPrC, ennek minden előnyével és hátrányával.

A plenáris előadók többsége nagyon jó választásnak bizonyult. Nekem természetesen Deborah Cameron puszta látványa is nagy élmény volt, de az előadása („The taming of the shrill: gender, power and policitical speech”) is éppen olyan élvezetes volt, mint amilyenek az írásai. Konklúziója szerint – ezt írja-mondja már hosszú évek óta – a nők beszéde nem tér el jobban a férfiakétól, mint a nők (vagy a férfiak) egyes képviselőinek a beszéde egymástól, de mégis igen különbözőnek érzékelik az emberek. A percepció szerint a nők akkor is (nagyon) másként beszélnek (most a pragmatikai szempontokra gondoljunk főleg, Cameron ezekre fókuszált), mint a férfiak, ha ezt nyelvészeti elemzésekkel cáfolják. Nincs férfi nyelv, se női nyelv mint olyan, de él és virul mint konstruktum.

Egyébként kevés volt a kimondottan gender szempontú pragmatikai elemzés, én kettő ilyet találtam, abból is az egyik előadás elmaradt.

Sajátos vonzalmam okán több történeti pragmatikai előadásra számítottam, összesen 5 volt (2 szekcióba osztva) az egész rendezvényen.

Kritikák: sajnos egymásra szervezték a hasonló vagy azonos tematikus blokkok egy részét (így a három előadásos, diskurzusjelölőkről szóló történeti pragmatikai blokkot a nem történeti diskurzusjelölős panellel); a nagyobb érdeklődést vonzó témák (diskurzusjelölők, beszédforduló-indítás, fillerek és funkciók) kis terembe kerültek, többször is megesett, hogy sokadmagammal egyszerűen nem fértem be a vágyott előadásra. Majd írok a szerzőnek és elkérem az anyagát.

Mindettől függetlenül hatalmas élmény volt (a Titanic Belfastban tartani a konferenciavacsorát remek ötlet volt), az írek pedig végtelenül kedves, közvetlen és praktikus vendéglátóknak bizonyultak. Az ír városokról és tájról — nem meglepő módon — csak ódákat tudok zengeni…

Ui: Micsoda véletlen egybeesés, de a legutóbbi TNTeF-szám címlapján is a város egyik emblémájaként funkcionáló Beacon of Hope szobor szerepelt, íme:

 

Megjelent a TNT 7.1!

Úton: A tér nemei, a nemek terei

Előszó >> PDF

TANULMÁNYOK
Barna Emília: Változás és kontinuitás egy budapesti underground zenei világban a műfaj-esztétika, ízlés, technológia és alkotómunka viszonyrendszerén keresztül >> PDF
Bojti Zsolt: A magyar mint alakzat a késő-viktoriánus angol meleg irodalomban és Edward Prime-Stevenson Imre című regényében >> PDF
Hódosy Annamária: Az allergia mint ökofeminista allegória: a természet ellenállása Todd Haynes Safe című filmjében >> PDF
Tatai Erzsébet: A nők terei a kortárs magyar képzőművészetben. A térhasználat Eperjesi Ágnes két köztéri projektjében és Czene Márta festészetében >> PDF
Dér Csilla: Nők és a tudományos munka — pszichoszociális kockázati tényezők >> PDF
Konczosné Szobathelyi Márta: Munkahelyek, irodák, generációk és nemek: Hogyan alkalmazkodik a munkahelyek építészete a generációs és nemi elvárásokhoz? >> PDF
Szalai Laura: A parlamenti szexizmus mint ellenségképzés a politikában >> PDF
Louise O. Vasvári: Sárga csillag és mindennapi élet szélsőséges körülmények között: budapesti naplók 1944–45-ből >> PDF
Tóth Andrea: Látható és láthatatlan: Cigány kép – Roma kép >> PDF
Zsadányi Edit: Idegenben otthon — Anna Seghers: Tranzit >> PDF

SZEMLE
Antoni Rita: Takács Judit (szerk.) „Szexualitás a társadalomban (különszám).” Socio.hu Társadalomtudományi szemle, 2015/1. szám >> PDF
Zámbóné Kocic Larisa: Virginás Andrea, A kortárs tömegfilm (Kolozsvár: Ábel Kiadó) — könyvszemle >> PDF