Pragmatikai & szemantikai konferencia 2018

A Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszéke, a Pragmatika Centrum Országos Kutatóközpont és a Magyar Nyelvtudományi Társaság Pragmatika Tagozata 2018-ban ismét megrendezi az

Újdonságok a szemantikai és pragmatikai kutatásokban

című konferenciát.

A konferenciára olyan magyar nyelvű előadásokat várunk, amelyek szemantikai és pragmatikai témájú kutatások még nem publikált eredményeiről számol be, és nemzetközileg elfogadott módszereket fejlesztenek tovább és/vagy alkalmaznak újabb területeken.

A konferencia időpontja: 2018. április 27.

Helye: SZTE BTK Kari Konferenciaterem, Szeged, Egyetem u. 2.

A konferenciára az előadások rövid összefoglalójával lehet jelentkezni, amelyek az előző konferenciákhoz hasonlóan egy hazai egyetemi oktatókból és kutatókból álló szakmai bizottság bírál el. Az összefoglalókat anyelveszet@hung.u-szeged.hu címre lehet e-mailben elküldeni, legfeljebb 3000 karakter terjedelemben (összesen, azaz szóközökkel és hivatkozásokkal együtt). Az összefoglalók ne tartalmazzák az előadók nevét, munkahelyét, ezeket az információkat az e-mailben kérjük külön feltüntetni.

Az összefoglalók beküldési határideje: 2018. február 11.

Az elfogadásról/elutasításról szóló értesítéseket március 12-ig küldjük ki.

A konferencia szervezői: Ivaskó Lívia, Maleczki Márta, Németh T. Enikő és Szécsényi Tibor

A szakmai bizottság tagjai: Alberti Gábor (PTE), Andor József (PTE), Árvay Anett (SZTE), Bibok Károly (SZTE), Csatár Péter (DE), Dér Csilla Ilona (KRE), Gyuris Beáta (MTA NYTI), Kiefer Ferenc (MTA NYTI), Małgorzata Suszczyńska (SZTE), Nemesi Attila László (PPKE), Szili Katalin (ELTE), Tátrai Szilárd (ELTE), Tolcsvai Nagy Gábor (ELTE) Tóth Enikő (DE), Varasdi Károly (Heinrich Heine Universität, Düsseldorf), Vecsey Zoltán (MTA-DE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport)

A konferencia előadásai alapján beküldött tanulmányok szakmai bírálat után a Jelentés és Nyelvhasználat című folyóiratban jelenhetnek meg.

SZTE BTK Általános Nyelvészeti Tanszék
Pragmatika Centrum Országos Kutatóközpont
Magyar Nyelvtudományi Társaság Pragmatika Tagozat

15th International Pragmatics Conference

Minimalista és szubjektív beszámoló a Belfastban megrendezett 15. IPrC-ről

Hatalmas létszámú (1800 név saccra a konferenciakiadványban) és hosszúságú (nettó 5 nap, reggel 8.30-tól este 18.45-ig tartó szekciókkal) konferencia volt az idei IPrC, ennek minden előnyével és hátrányával.

A plenáris előadók többsége nagyon jó választásnak bizonyult. Nekem természetesen Deborah Cameron puszta látványa is nagy élmény volt, de az előadása („The taming of the shrill: gender, power and policitical speech”) is éppen olyan élvezetes volt, mint amilyenek az írásai. Konklúziója szerint – ezt írja-mondja már hosszú évek óta – a nők beszéde nem tér el jobban a férfiakétól, mint a nők (vagy a férfiak) egyes képviselőinek a beszéde egymástól, de mégis igen különbözőnek érzékelik az emberek. A percepció szerint a nők akkor is (nagyon) másként beszélnek (most a pragmatikai szempontokra gondoljunk főleg, Cameron ezekre fókuszált), mint a férfiak, ha ezt nyelvészeti elemzésekkel cáfolják. Nincs férfi nyelv, se női nyelv mint olyan, de él és virul mint konstruktum.

Egyébként kevés volt a kimondottan gender szempontú pragmatikai elemzés, én kettő ilyet találtam, abból is az egyik előadás elmaradt.

Sajátos vonzalmam okán több történeti pragmatikai előadásra számítottam, összesen 5 volt (2 szekcióba osztva) az egész rendezvényen.

Kritikák: sajnos egymásra szervezték a hasonló vagy azonos tematikus blokkok egy részét (így a három előadásos, diskurzusjelölőkről szóló történeti pragmatikai blokkot a nem történeti diskurzusjelölős panellel); a nagyobb érdeklődést vonzó témák (diskurzusjelölők, beszédforduló-indítás, fillerek és funkciók) kis terembe kerültek, többször is megesett, hogy sokadmagammal egyszerűen nem fértem be a vágyott előadásra. Majd írok a szerzőnek és elkérem az anyagát.

Mindettől függetlenül hatalmas élmény volt (a Titanic Belfastban tartani a konferenciavacsorát remek ötlet volt), az írek pedig végtelenül kedves, közvetlen és praktikus vendéglátóknak bizonyultak. Az ír városokról és tájról — nem meglepő módon — csak ódákat tudok zengeni…

Ui: Micsoda véletlen egybeesés, de a legutóbbi TNTeF-szám címlapján is a város egyik emblémájaként funkcionáló Beacon of Hope szobor szerepelt, íme: