Osiris Nyelvtan!

Az Osiris Nyelvtan a magyar nyelv rendszerét a legkorszerűbb funkcionális nyelvészet elméleti keretében és módszertanával mutatja be, a nyelvtant a magyar anyanyelvűek közösségéhez, nyelvi kommunikációjához és kultúrájához közel hozva. A Nyelvtan fő leíró fejezete a nyelvtani bevezető után a hangtan, a jelentéstan, az alaktan, a mondattan és a pragmatika. Ezeket a fő területeket a Nyelvtan szorosan egymásra vonatkoztatva, rendszer és használat egységében, hálózatosan tárgyalja, a beszélő emberek tudásának, kommunikációs szándékainak, nyelvi tevékenységeinek megfelelően. A Nyelvtan fontos elve a prototipikus és lényegi rendszerelemek részletező bemutatása, a szerkezet és a működés egységben történő tárgyalása, élőnyelvi adatok alkalmazásával, érthetőségre törekvő, magyarázó stílusban. Az Osiris Nyelvtan a magyar nyelv funkcionális kognitív alapú, teljességre törekvő leírását adja. Azt vizsgálja, hogy a részrendszerek hogyan kapcsolódnak össze egy olyan általános rendszerré, amely a nyelvhasználó konceptualizációs és kommunikatív tevékenységét szolgálja. E leírásban a jelentés és a szerkezet szimbolikus viszonyban állnak egymással; a nyelvi szerkezetek azért különböznek egymástól, mert mögöttük különböző jelentések állnak. A magyar nyelv szerkezete iránt érdeklődő olvasó ebből a műből minden eddiginél többet tudhat meg nem csupán a szerkezetről, hanem a magyar nyelv jellegéről, kulturális beágyazottságáról is. A kötet azért is több a magyar nyelv egy újabb leírásánál, mert komoly nyelvészeti háttérismeretet ad: részletesen bemutatja a kognitív grammatika általános működési elveit, és élő magyar nyelvi korpuszokon alapuló gazdag példaanyaggal illusztrálja azt.

(Pelyvás Péter nyelvész)

Bár a nyelvről meglehetősen eltérően gondolkodtak a modernségben, annak Nietzschétől a kései Wittgensteinig egybehangzott a tapasztalata, hogy a nyelvtan nem egyszerűen kijelentéslogikai szabályok gyűjteménye. Az például, hogy a nyelviség mibenléte a 20. században már nem korlátozódott lexika és grammatika puszta összjátékára, annak is köszönhető, hogy a világ összefüggéseit mind kevésbé lehetett megfeleltetni egy egyetemes grammatika rendjének. A kötet azzal tért új utakra a nyelvtan értelmezésében, hogy e kultúraalkotó kulturális alkotást nem tekinti sem generálható, sem pedig relativálható rendszernek. Az így megalapozott funkcionális kognitív értelmezés olyan távlatot nyit a nyelviségre, amelyben a grammatika nem valamiféle formalizált szabályrendszerként viselkedik, hanem a beszélő emberek közti szóértés igényeihez igazodva válik a mindenkori egymással-lét finoman artikulált médiumává.

(Kulcsár Szabó Ernő irodalomtörténész, akadémikus)

forrás: http://www.osiriskiado.hu/hu/konyv.html?k=679

Egy kognitív poétikai rímelmélet megalapozása

Simon Gábor 2014. Egy kognitív poétikai rímelmélet megalapozása. Budapest: Tinta Könyvkiadó.

simon

Simon Gábor kötetében különleges kísérletet tesz a rím nyelvészeti megközelítésére: egy olyan kognitív poétikai rímelméletet alapoz meg, amelyből – őt idézve – „a poétikai struktúrák szemantikai motiváltsága, referenciális komplexitása felismerhetővé válik” (p. 9). Olyannyira, hogy kutatása eredményeképpen a rím szemantikai motiváltságát mutatja ki, azt tartja elsődlegesnek – a ritmikai, hangzásbeli szerep is fontos, de másodlagos a rím szerveződése szempontjából.

További tudnivalók a könyvről: http://www.tintakiado.hu/book_view.php?id=428

A megismerés és az értelmezés konstrukciói

konyv

Kugler Nóra – Laczkó Krisztina – Tátrai Szilárd (szerk.) 2013: A megismerés és az értelmezés konstrukciói. Tanulmányok Tolcsvai Nagy Gábor tiszteletére. Budapest: Tinta Könyvkiadó.

A Tolcsvai Nagy Gábor professzort-akadémikust a 60. születésnapja alkalmából köszöntő kötetet három olyan tanítványa-kollégája szerkesztette, akik az általa az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékén tíz éve életre hívott és vezetett DiAGram Funkcionális Kognitív Nyelvészeti Műhelyben is meghatározó tagok.

A könyv négy nagyobb tematikus fejezetre osztható: A nyelvről való gondolkodás konstrukciói; A nyelvi kifejezések konstruálása; Nyelvek, változatok és változások; Az irodalomértés konstrukciói; s a címek jól mutatják Tolcsvai Nagy Gábor sokirányú munkásságát, különösen annak a nyelvészetet és az irodalmat összekapcsoló, leginkább a művészi nyelvhasználatot nyelvészeti szempontból elemző vonulatát. 23 tanulmány kapott benne helyet, amelyek szerzői – kollégák, tanítványok – mind a magyar nyelvet vizsgálják valamilyen módon.

Ám ahelyett, hogy ezek közül emelném ki a számomra érdekesebbeket (vannak szép számmal), a kötetet — az Előszó után — felvezető beszélgetésről írnék röviden, amelyet a szintén kognitív nyelvész Andor József készített az ünnepelttel („A funkcionális és kognitív szemléletű nyelvleírásról”, pp. 17–35). Ebből nemcsak azt tudhatjuk meg részletesen, miért éppen — főként a Langacker-féle — kognitív nyelvelméletben találta meg Tolcsvai Nagy Gábor a maga számára követendő irányzatot, amelynek legjelentősebb hazai interpretálója és továbbgondolója lett, hanem azt is, hogy milyen más tudósok és elméletek hatottak rá nagymértékben, és miért (pl. Halliday, Gadamer, Németh G. Béla). Ezenkívül arról is hírt kapunk, hogy elkészülőben-megjelenőben van a magyar nyelv kognitív nyelvész szerzőtársakkal íródó, funkcionális kognitív szemléletű grammatikája, amely két meghatározó Tolcsvai Nagy-kötetet követ majd a sorban: a Bevezetés a kognitív nyelvészetbe címűt, amely ugyancsak 2013-ban jelent meg, mint ez az ünneplőkötet, illetve az azt megelőző, 2010-es Kognitív szemantika.

Mindezek mellett az irányzat olyan meghatározó fogalmairól is elbeszélget a két kognitivista, mint a szaliencia, annak összefüggése a profilálással, vagy a kognitív szövegtanok problematikájáról, de ugyanúgy kitérnek a konkurens elméletek bizonyos alapvető elemeire, mint a modularitás, hogy végül a nyelvi sztenderdizáció felé vegyék az irányt, elmélyülve a funkcióigék témájában, illetve a magyar sztenderd alapos(abb) kutatásának szükségességében.

 

Bevezetés a kognitív nyelvészetbe

Tolcsvai Nagy Gábor 2013. Bevezetés a kognitív nyelvészetbe. Budapest: Osiris Kiadó. 392 p.

 

 

Rég várt kötet Tolcsvai Nagy Gábor A bevezetés a kognitív nyelvészetbe  című munkája a 2010-es (és a 2011-es, javított változatú) Kognitív szemantika után. Mivel a könyv hátoldalán olvasható összegzés igen informatív, kedvcsinálónak ezt idézem:

“A kognitív nyelvészet olyan funkcionális nyelvmagyarázat, amely a beszélő ember megismerőképességeiből és az emberi kommunikáció fő jellemzőiből kiindulva mutatja be a nyelvet. A beszélő ember jelentést kíván nyelvi formába önteni, mások számára hozzáférhetővé tenni, úgy, hogy társa figyelmét beszédének tárgyára irányítja. A nyelvi jelentés fogalmi kidolgozása az emberi megismerés általános elmebeli lehetőségei szerint történik meg. A nyelvi rendszer a megismerő és cselekvő ember tevékenysége során funkcionál, közös figyelmi és jelentésképző jelenetekben, egy kultúra közegében. A nyelvi rendszer megtanulandó sematikus, konvencionált nyelvi szerkezetek hálózata. E struktúrák meghatározó összetevője a jelentés; e struktúrák mindig a beszédhelyzethez és a beszélgetésben részt vevők éppen előhívott tudásához igazodó nyelvi szerkezetekben valósulnak meg. Rendszer és használat szorosan összefügg. A Bevezetés részletesen tárgyalja a kommunikációs alaphelyzetet, a kognitív nyelvészet tudományelméleti alapjait és elméleti keretét. A prototípuselvű kategorizáció, a konstruálás tényezői (a figyelem, a perspektiváltság, a séma, a lehorgonyzás és a szubjektivizáció) éppúgy részletes kifejtést kap, mint a jelentés (így a metafora, a poliszémia, a referenciapont-szerkezet, a kompozitumszerkezet, az egyszerű mondat szemantikája). Külön fejezet foglalkozik a stílus és az irodalomértés kognitív leírásával, valamint kitér a nyelvpedagógiai kérdésekre.”

Október 25-26: nemzetközi funkcionalista konferencia

2010. október 25-én (hétfőn) és 26-án (kedden) az ELTE BTK-n a DIAGram Funkcionalista Nyelvészeti MűhelyBeyond dichotomies” címen nemzetközi konferenciát tart Budapesten, az ELTE BTK-n.
Plenáris előadók: Bernd Heine, Susanne Niemeier

PROGRAM

Monday, 25th October
09.00–10.00 Registration
10.00–10.30 Opening Address (“Gólyavár”)
10.30–11.30
Plenary 1
Bernd Heine – Between sentence grammar and discourse grammar: On “pragmaticalization”
11.30–12.00 Coffee
12.00–13.30
Session 1 (Room 329)
12.00–12.30:
Linda L. Thornburg and Klaus-Uwe Panther – Beyond antonymy: from stasis to dynamic construal
12.30–13.00:
Gábor Tolcsvai Nagy – Construing the subject: Epistemological and semantic variability in Hungarian
Session 2 (Room 331)
12.00–13.30:
Klaas Willems – Linguistic knowledge and language use: A (false) dichotomy? The “compositionality principle” revisited
12.30–13.00:
Chiara Fedriani and Emanuele Miola – From phasal adverbs to discourse markers in the languages of Europe: a case study in pragmaticalization
13.30–14.30 Lunch
14.30–16.00
Session 1 (Room 329)
14.30–15.00:
Alexandra Bozhidarova Bagasheva – The (dis)continuous nature of compound verbs
15.00–15.30:
Karen Van de Cruys – On the grammaticalization of the Russian universal concessive conditional construction with particle ni
15.30–16.00:
Jari Sivonen – The grammaticalization of the Finnish suorittaa-construction ‘perform’, ‘carry out’
‘perform’, ‘carry out’
Session 2 (Room 331)
14.30–15.00:
Szilárd Tátrai – The physiological and social bases of deixis
15.00–15.30:
Krisztina Laczkó – Spatial deixis in Hungarian
15.30–16.00:
Chiaki Kumamoto – Whoever it is or Whoever s/he is?–Distinguishing between Specification and Identification
16.00–16.15 Coffee
16.15–17.45
Session 1 (Room 329)
16.15–16.45:
Mária Ladányi – Rules or schemas in derivation
16.45–17.15:
Teresa Valles – Morphological productivity: at the crossroads of language system and language use
17.15–17.45:
Chia-Lin Shih – The myth of frequency: A case study of sha hen da sha bu yong qian in Mandarin Chinese
Session 2 (Room 331)
16.15–16.45:
Csilla Ilona Dér – How prototypical are suffix-attracting postpositions in Hungarian?
16.45–17.15:
John Peate – Problematising the verb category: A case study in translating Arabic poetry
17.15–17.45:
Bálint Tanos – Lexicalised reduplicated verbs and verbal plurality in Sumerian
19.00 Dinner (Festetics Palace)
Tuesday, 26th October
9.00–10.00:
Plenary 2 (“Gólyavár”)
Susanne Niemeier – On the meaningfulness of English tense and aspect – a Cognitive Grammar perspective
10.15–11.45
Session 1 (Room 329)
10.15–10.45:
Ilona Tragel and Liina Lindström – The similarities and differencies between Estonian impersonal, passive and possessive perfect constructions
10.45–11.15:
Kornélia Papp – The spatial nature of being important
11.15–11.45:
Ágnes Kuna – Pragmatical description of Hungarian medical recipes as a text-type between the 15th-17th century in its socio-historical context
Session 2 (Room 331)
10.15–10.45:
Sylwia Dzereń-Glowacka – Unconventional scene construals in linguistic and non-linguistic components of printed advertisements
10.45–11.15:
Alina Kwiatkowska – Simple descriptions of pictures as icons of the “syntax of perception”
11.45–12.00 Coffee
12.00–13.30
Session 1 (Room329)
12.00–12.30:
Péter Pelyvás – The modal and the temporal in will
12.30–13.00:
Nóra Kugler – The relationship between the semantic domains of epistemic modality and evidentiality, in view of research findings on Hungarian
13.00–13.30:
Katalin Szili – Aktionsart – from a different perspective
Session 2 (Room 331)
12.00–12.30:
István Kenesei – The end of dichotomies?
12.30–13.00:
András Imrényi – Gerunds without word classes
13.00–13.30:
Carmen Aguilera Carnerero – The nature of indirect objecthood
13.30–14.30 Lunch
14.30–16.00
Session 1 (Room 329)
14.30–15:
Dylan Glynn – Capturing complexity beyond the dichotomy. A multifactorial method for the analysis of semantic structure
15.00–15.30:
Gabriella Kothencz – A meaning-based approach to the formation of tri-directional adverbial suffixes in Hungarian
15.30–16.00:
Gábor Simon – The grammar of metaphor – Dynamic conceptualization in metaphorical expressions
Session 2 (Room 331)
14.30–15.00:
Marja Nenonen – Continuum of idiomaticity in Finnish
15.30–16.00:
Esa Penttilä – Idiomatic expressions and the interface between lexicon and syntax
15.00–15.30:
Angel Alonso-Cortes and Matilde Vivancos – Spanish adjectival constructions: Between grammar and lexicon
16.00–16.15 Coffee
16.15–17.45
Session 1 (Room 329)
16.15–16.45:
Zsuzsanna Schnell – Linguistic dichotomies and social-cognitive continuums – a developmental approach to pragmatic competence
16.45–17.15:
Csilla Ilona Dér and Alexandra Markó – Acquisition of some verbal discourse markers in Hungarian
Session 2 (Room 331)
16.15–16.45:
Zoltán Bánréti and Éva Mészáros – Syntactic recursion and process of perspective taking in agrammatic aphasia
16.45–17.15:
Miklós Győri, Zsombor Várnagy, Dóra Kampis and Zsuzsanna Papp – ‘In the garden of Hungarian minds’: an exploratory eye-tracking study on sentence integration in Hungarian readers
17.45–18.00 Closing Address (“Gólyavár”)