A társalgás pszichológiája

Árgus szemekkel szoktam keresni a könyvesboltok polcain, vajon mikor jelenik meg új nyelvészeti szak- és ismeretterjesztő könyv,  különös tekintettel a társalgások/diskurzusok/beszélgetések/konverzációk témájára, ezekből ugyanis még nincs túl sok magyarul. Kicsit el kell szakadunk a címtől, mert Pléh Csaba vadonatúj könyve, A társalgás pszichológiája (2012, Libri, 423 p.), bőven ad felfedeznivalót a nyelvész(hallgató) számára, sőt, megkockáztatom: egy fejezetet (8. A feszült beszélgetéstől a szétesett társalgásig: a konfliktusok és a társalgás klinikuma) leszámítva a tartalomjegyzék alapján a könyv témája annyiban pszichológiai, amennyiben a nyelvészetet csak a pszichológia…

Continue reading »

Refining grammaticalization (Berlin, 2012.02.24-25.)

2012. február 24-25-én volt szerencsém részt venni Berlinben a Refining grammaticalization c. workshopon, amelyen a terület kutatói a grammatikalizáció fogalmával kapcsolatos elméleti problémákat igyekeztek a saját nézőpontjukból bemutatni és a terminus/fogalom használhatóságát mint célt szem előtt tartva a jelenséggel kapcsolatos kérdéseket újragondolni. Fantasztikus élmény volt, a terület olyan jeles képviselői tartottak előadást, illetve szóltak hozzá a vitákhoz résztvevőként, mint Brian D. Joseph, Martin Haspelmath, Ulrich Detges vagy Ekkehard König. A tervek szerint a konferencia anyagából kötet/folyóiratszám készül. Idén egyébként nagyon jól állunk grammatikalizációs konferenciákból: Rouenben…

Continue reading »

Nyelvrokonság és hunhagyomány

Megjelent Sándor Klára új könyve Nyelvrokonság és hunhagyomány címmel a Typotex Kiadónál. „Ezt a köny­vet azért írtam, hogy meg­mu­tas­sam: a nyelv­tör­té­net va­ló­sá­ga és a mon­dák igaz­sá­ga meg­fér egy­más mel­lett. Össz­hang­ba hoz­ha­tó, hogy a ma­gyar nyelv az urá­li­nak (ezen belül finn­ugor­nak) ne­ve­zett nyel­vek­kel mu­tat­ja a leg­több közös vo­nást, hogy a ma­gya­rok »török nép­ként« ér­kez­tek a Kár­pát-me­den­cé­be, s hogy év­szá­za­dok óta hun ere­de­tű­nek tart­ják ma­gu­kat. Azért is írtam ezt a köny­vet, mert ér­de­kes meg­fi­gyel­ni, mi­lyen for­rás­ból szár­ma­zik egy-egy mo­tí­vum, gon­do­lat, ho­gyan ala­kult át, esett ré­szek­re, ala­kult újra,…

Continue reading »

Már olvasható a TNTeF második száma!

Már olvasható az interneten a TNTeF, Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat 1. évfolyamának 2. száma! Tartalom: ELŐSZÓ Barát Erzsébet TANULMÁNYOK Hódosy Annamária: Platón és a fiúk. A meleg hang jelenléte Wilde, James és Zweig szövegeiben Vicsek Lilla – Nagy Beáta: „Nemek kultúrája”: előzetes eredmények egy multinacionális cég vizsgálataiból Kérchy Anna: Elmebaj, szerzőség és nem/iség (v)iszonyai két kortárs magyar Csáth-mítosz adaptációban Simon Lehel: A melegség „egyetemes” szociokultúrája Zámbóné Kocic Larisa: (Tükör)reflexió Milton Évájáról és mumusáról HALLGATÓK TANULMÁNYAI Eszik Gabriella: Abortuszdiszkurzusok az Egyesült Királyságban és Magyarországon Szoboszlai…

Continue reading »