Ezt mindenkinek látnia kell: TA., HB., ÓMS. és még sokan mások
A meghívó képeit és a részletesebb körlevelet másolom ide (a meghívó képeire kattintva azok nagyítva is megjelennek):
A Magyar Nyelv Éve tiszteletére szervezett programsorozatában az Országos Széchényi Könyvtár nagyszabású kiállítást rendez a magyar nyelv középkori emlékeiből.
„Látjátok feleim .”
Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig
2009. október 29.- 2010. február 28.
A kiállítás a latin nyelvű oklevelekben szórványosan megjelenő magyar szavakkal kezdődik, s az önálló irodalmi művek létrejöttéig és az írás mindennapi használatba vételéig tart, a magyar nyelvű írásbeliség történetének mintegy félezer évét mutatva be. A korból fennmaradt magyar nyelvű írott dokumentumok a nyelvemlékek, melyek legbecsesebb, s törékenységük miatt legféltettebb nemzeti kincseink közé tartoznak.
Hasonló nagyságrendű nyelvemlék kiállítás még soha sem volt Magyarországon!
Minden kiemelkedő jelentőségű nyelvemlék helyet kap a tárlaton: a korai szórványemlékek, mint a Tihanyi alapítólevél, az első összefüggő szövegek, mint a Halotti Beszéd és az Ómagyar Mária-siralom, s szinte valamennyi magyar nyelvű kódexünk. A kódexek egy jelentős része az idők során külföldre került, s most lesznek először együtt láthatók. A kölcsönző országok közt van Németország, Csehország, Lengyelország, Románia, Ausztria és Horvátország. Talán sohasem találkozott még az első magyar nyelvű bibliafordítás részleteit tartalmazó úgynevezett Huszita-Biblia három különböző országban őrzött, különböző korú kézirata, a Bécsi, a Müncheni- és az Apor-kódex. Ez utóbbi – több ízben megsemmisültnek is hitt – kódex megmentéséért az OSZK tett komoly szakmai és diplomáciai lépéseket. A kiállításon helyet kapnak a legújabb felfedezések, és bemutatásra kerülnek a nyelvemlékekkel kapcsolatos legfontosabb folyó kutatások is, kihasználva az információs technológia adta modern lehetőségeket. A termekben hatásos installáció és kvalitásos középkori műtárgyak segítik felidézni a kor hangulatát.
Az Országos Széchényi Könyvtár a kiállítással az érdeklődők széles rétegeit kívánja megszólítani. Az egyedülálló tárlathoz az „Íz, csín, tűz” program keretében készül egy reprezentatív nagykatalógus, és „Nyelvemlékeink” címmel egy kétívnyi fakszimile dosszié is, utóbbi elsősorban a közoktatás számára. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének együttműködésével a Nemzeti Könyvtár tudományos igényű, átfogó honlapot hoz létre, amely hosszú távon is a magyar nyelvemlékekkel kapcsolatos információk gyűjtőpontja kíván lenni. Az OSZK Digitális Kincstár című elektronikus kiadványsorozatában több nyelvemlékünk elektronikus fakszimiléje lesz látható. Az érdeklődő nagyközönség és a közoktatás számára ismeretterjesztő honlap készül, amely a legfontosabb nyelvemlékeket, és a hozzájuk tartozó népszerűsítő tartalmat (hanganyagok, képek, interaktív média kapcsolatok stb.), sokszínű és közérthető eszközökkel jeleníti meg. Ezt a célt szolgálják a kiállítás-együttest kísérő múzeumpedagógiai foglalkozások is, hiszen a reprezentatív nagykiállításhoz kapcsolódva az idei Kazinczy-évforduló előtt a Nemzeti Könyvtár további tárlattal is tiszteleg. A Kézirattár kamara-kiállítása Kazinczy-ereklyék révén mutatja be az írott magyar nyelv kezdeteitől a nagy megújulásig terjedő időszak összetett hátterét, Kazinczy és a nyelvemlékek viszonyát.
A „Látjátok feleim…” kiállítás fővédnöke Sólyom László köztársasági elnök úr, aki egyben a kiállítás megnyitását is elvállalta.
Ünnepélyes kiállítás-megnyitó, – 2009. október 29. 16.00 óra
Dr. Madas Edit Dr. Boka László
programfelelős, kurátor tudományos igazgató
Bevezetés a gendernyelvészetbe
Rég várt kötet jött ki a Tintától (és mivel még tart a kiadó könyvvásárlási akciója, október végéig féláron megvehető), Huszár Ágnes „Bevezetés a gendernyelvészetbe – Miben különbözik és miben egyezik a férfiak és a nők nyelvhasználata és kommunikációja?” c. munkája. Huszár a téma egyik jeles hazai kutatója, egy korábbi (szerkesztett) kötetében, „A családi nyaggatástól a munkahelyi nyelvhasználatig” címűben is helyet kapott két gendernyelvészeti tanulmány. A „Sokszínű nyelvészet” 2006-os genderszáma mellett tehát végre kézbe vehető ez a bevezetés is.
(Léteznek persze más, a társadalmi nemeket vizsgáló könyvek is magyarul, de én most kimondottan a gendernyelvészeti jellegűeket említettem meg.)
Hogy miért örülök ennek a könyvnek ennyire?
Személyes tapasztalaim szerint ez a nyelvészeti terület idehaza finoman szólva sincsen megbecsülve, van felsőoktatási intézmény, ahol a létezéséről is csak kevesen tudnak, és van olyan is, ahol komolytalannak tartva negligálják. A nyelvészetet hallgatókat viszont nagyon is érdekelni szokta a társadalmi nemek témája. Az előbbi két ok miatt tehát különösen fontosnak tartom minden ilyen magyar nyelvű kötet megemlítését.
A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VI.
Egymás sarkát tapossák az őszi konferenciák: a Beszédkutatás 2009 előtt közvetlenül két napig Szegeden lesz nyelvtörténeti konferencia.
2009. október 14–15.
SZTE BTK Kari Konferenciaterem, Egyetem u. 2–4.
PROGRAM:
Október 14. (szerda)
10.00 Megnyitó
10.10 Juhász Dezső: A magyar nyitódó kettőshangzók történetéről tér és idő dimenziójában
10.35 Nyirkos István: A magyar hangrend a toldalékok felől nézve
11.00 Oszkó Beáta: Morfofonetika és szótagstruktúra
11.25 Szünet
11.40 G. Orosz Renáta: Miért bolond(ul) a bolond? Jelentéstani változások vizsgálata
12.05 Kuna Ágnes: 16-17. századi orvosi receptek történeti-pragmatikai megközelítése
12.30 Schirm Anita: Adalékok néhány kérdésbeli diskurzusjelölő történetéhez
12.55 Ebédszünet
15.00 Peredy Márta: Az ige-igekötő sorrend az ómagyar korban
15.25 É. Kiss Katalin: Tagadás a korai ómagyar korban
15.50 Dömötör Adrienne: A mennyiségjelző utáni egyes szám/többes szám váltakozás a középmagyar korban
16.15 Egedi Barbara: Az ómagyar határozott névelő kialakulásának grammatikai vonatkozásai
16.40 Horváth László: A felszólító módú igealakok kettősségének diakrón korpuszvizsgálata
17.05 Szünet
17.20 Hegedűs Veronika: Névutós szerkezetek a korai ómagyar korban
17.45 Tóth Ildikó: Ragozott főnévi igenevek diakrón elemzése
18.10 H. Varga Márta – Honti László: A hátravetett határozó kialakulásáról
Október 15. (csütörtök)
9.00 Terbe Erika: Beszélt nyelvi jelenségek 16. századi misszilisekben
9.25 Horváth Katalin: Szurkol igénk eredete és szócsaládja – egy téves etimológia nyomában
9.50 Simon Zsolt: Még egyszer tölgy szavunk eredetéről
10.15 Forgács Tamás: Újabb vizsgálatok a frazeológiai egységek lexikalizációs folyamatai körében
10.40 Sipos Mária: Kontaktusjelenségek és etimológia
11.05 Szünet
11.20 Haader Lea: Ómagyar megakadásjelenségek, avagy a scriptorok tollbotlásainak típusai
11.45 Hegedűs Attila: Mi a leginkább valószínű? – A -val/-vel rag nyomában
12.10 T. Somogyi Magda: A felújított és megújított képzők (A nyelvújítás hatása a képzőrendszerre)
12.35 Sinkovics Balázs: A gondvisel-től a borkóstoltat-ig – Az elvonással keletkezett igék
Ebédszünet
15.00 Kalcsó Gyula: Lehetett-e Sylvester János egy bécsi nyomtatványtöredék magyar fordítója?
15.25 Nádasdi Péter: Az Isten-adta és magva-szakadt féle szerkezetek vizsgálata a nyelvemlékek tükrében
15.50 Szeverényi Sándor: A melléknévi kategória kialakulásáról. Kritikai áttekintés
16.15 Sipőcz Katalin: Az obi-ugor ditranzitív szerkezetek történeti háttere
Beszédkutatás 2009 konferencia: október 16-17.
Az évente megrendezett Beszédkutatás konferencia elsősorban fonetikusok, fonológusok, neurolingvisták nagy találkozója szokott lenni, de egyre több szociolingvisztikai és pragmatikai jellegű vizsgálat eredményeit is megismerhetjük. Engem főleg a spontán beszédre vonatkozó pragmatikai és szintaktikai kutatások miatt érdekel a rendezvény. Poszterszekció is lesz.
A konferencia helyszíne: MTA Nyelvtudományi Intézet, Benczúr u. 33. 1068, előadóterem
Program és absztraktok elérhetők itt.
A korábbi Beszédkutatás-konferenciák anyagai pedig itt.
Gender témájú könyvek magyarul és a TNT
Az előbbi bejegyzésben ajánlott 5. genderkonferencia kapcsán két könyvre szeretném felhívni a figyelmet: a konferenciára jelent meg a „Nyelv, ideológia, média” konferenciasorozat 2. darabjának anyagait tartalmazó kötet Baráth Erzsébet és Sándor Klára szerkesztésében, címe: A nő és női(es)ség sztereotípiái.
Néhány héten belül jön ki a Tintától Huszár Ágnes hiánypótló Bevezetés a gendernyelvészetbe című könyve – erről mindenképpen írni fogok, amint a kezembe kerül.
Végül, de nem utolsósorban: a Szegedi Tudományegyetem Angol és Amerikai Intézetében működik a – nem véletlenül – TNT névre keresztelt Társadalmi Nemek Kutatócsoport, melynek tagjai az egyetem gender studies MA-ján is tanítanak.
