Dér Csilla Ilona

Dér Csilla Ilona 2008. Grammatikalizáció. Nyelvtudományi Értekezések 158. Budapest: Akadémiai.

A könyv elsődleges célja képet nyújtani a grammatikalizációelméleti kutatásokról, a grammatikalizáció szemantikai-pragmatikai és szintaktikai-szerkezeti vonásairól, magyar példákon is illusztrálva mindezeket.
Mivel e nyelvváltozás – jellege miatt – állandó viták kereszttüzében áll, az idevágó polémiák is helyet kaptak a kötetben, különösen azok, amelyek a grammatikalizáció státusára vonatkoznak. Grammatikalizáció annyiféle van, ahányan foglalkoznak vele – mondhatnánk, és nem járnánk messze az igazságtól. Mivel azonban ez igencsak megnehezíti a témával való érdemi foglalkozást, igyekeztem állást foglalni, melyik grammatikalizációmeghatározást és miért tartom célszerűnek.

Bańczerowski Janusz 2008: A világ nyelvi képe. A világkép mint a valóság metaképe a nyelvben és a nyelvhasználatban. Budapest: Tinta.

Engem két téma, egy nagyobb és egy kisebb érdekelt e kötet kapcsán: a kognitív nyelvészetről írottak, illetve a metainformációs elemek/metaszövegbeli operátorok – utóbbiak a diskurzusjelölőkhöz való kapcsolhatóságuk (= azonosíthatóságuk?) miatt. Ajánlom mindazoknak, akiket érdekel a kognitív szemantika és a (meta)információs kutatások.

Haader Lea – Horváth László (szerk.) 2009: Tanulmányok a középmagyar kor mondattana köréből. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 89. Budapest: Tinta

Ahogy Haader Lea tanárnő anno az egyetemi nyelvtörténetórákon mondta, az ómagyar kor látványos változásaival mindig is kedvelt kutatási terep volt, a középmagyarra viszont már jórészt lecsengtek a nagy hangtani változások (amelyek pl. a különböző névszó- és igető-váltakozásokat is létrehozták). Nem csoda hát, ha a középmagyar korra vonatkozó nyelvészeti kutatások mindig is háttérbe szorultak. Pedig ez a korszak bővelkedik a nyelvemlékekben, akár szinkrón metszeteket akarunk készíteni, akár változásokat regisztrálni, van miből anyagot meríteni. És ha alaposabban megnézzük, a középmagyar kor valóban tartogat meglepetéseket. A TNyt. egyfajta folytatásának tartható munka ezekről szól, és remélhetőleg az olvasó úgy fogja érezni, rácáfol a középmagyar kor „kevésbé izgalmas” jelzőjére.

Keszler Borbála – Tátrai Szilárd (szerk.) 2009. Diskurzus a grammatikában – grammatika a diskurzusban. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 88. Tinta Könyvkiadó: Budapest.

Pszicholingvisztikai és fonetikai vizsgálatok keretében magyar nyelvészek természetszerűleg foglalkoztak már a beszélt nyelv jellemzőivel, de a beszélt nyelv grammatikáját is behatóan tárgyaló magyar kötetet eddig (tudtommal) nem vehettünk kézbe. A Diskurzus a grammatikában – grammatika a diskurzusban c. kötet az őszi, azonos című konferencia előadásait tartalmazza. Engem persze főleg a diskurzusjelölőkkel kapcsolatos, ill. a történeti pragmatikai írások érdekelnek, és van miből válogatni :-).

Végre pótolva (van) egy régi hiány: közérthető szemiotikai bevezető könyv olvasható magyarul.
Sean Hall „This means this means that” c. könyvének magyar változata a terjengős „Amikor az óriáskígyó lenyeli az elefántot…” címet kapta, holott az alcím (második fele) is bőven megtette volna: „Kommunikáció jelekkel – bevezetés a szemiotikába” (Budapest, 2008).

Ezt leszámítva a Scholar Kiadó munkáját csak dicsérni lehet, rendkívül igényes a kiadás, bár minden szak- és tankönyv ilyen formában jelenne meg… és nem utolsósorban a mű az összes fontos szemiotikai alapfogalommal megismertet bennünket. Szóval hurrá, van miből Bevezetés a szemiotikába tárgyat tanítani és tanulni 🙂