Szöveg, szövegtípus, nyelvtan

Tátrai Szilárd – Tolcsvai Nagy Gábor 2008. Szöveg, szövegtípus, nyelvtan. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 80. Budapest: Tinta

Az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékének Funkcionális Nyelvészeti Műhelye tavaly rendezte az Új nézőpontok a magyar nyelv leírásában első konferenciáját “Szöveg, szövegtípus, nyelvtan” címen, amit idén novemberben követ a második, a “Diskurzus a grammatikában – grammatika a diskurzusban”. A fenti kötet az első konferencia előadásainak írott változatát tartalmazza, melyek négy téma köré rendeződnek:
1. A szöveg és a szövegtípus elméleti kérdései
2. A funkcionális nyelvtan (a nyelvtan) és a szövegtipológia összefüggései
3. Történeti szövegtipológia
4. Egyes szövegtípusok nyelvi kérdései

A magyar szófajtörténet általános kérdései

Mátai Mária 2007. A magyar szófajtörténet általános kérdései. Nyelvtudományi Értekezések 157. sz. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Rendkívül izgalmas munka a szófajok kialakulásáról és változásairól a magyar nyelvben. Számomra – érthető módon – elsősorban a viszonyszók változásait taglaló fejezet volt a legérdekesebb, valamint a nyelvi változástípusokról (ragszilárdulás, grammatikalizáció stb.) szóló részek, de a remekül használható táblázatoknak is örültem. Lehet elmélkedni pl. a szóalkotási módok és a nyelvváltozások összefüggésein, a lexikalizáció sajátosságain, no meg azon, hogy lehetséges-e szófajváltás a ragszilárdulás során…

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII.

Megjelent az ÁNyT XXII. kötete, Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből címmel, Tolcsvai Nagy Gábor és Ladányi Mária szerkesztésében. A kötet egyfelől a funkcionális nyelvészeti kutatások elméleti hátteréről ad képet, másfelől a magyar funkcionális nyelvészeti kutatásokról, elsősorban az ELTE BTK-n működő Funkcionális nyelvészeti műhely tagjainak munkáiról.

Tartalomjegyzék
Szerkesztői bevezetés (Tolcsvai Nagy Gábor – Ladányi Mária)
Ladányi Mária –Tolcsvai Nagy Gábor: Funkcionális nyelvészet
Csontos Nóra – Tátrai Szilárd: Az idézés pragmatikai megközelítése (Az idézési módok vizsgálatának lehetőségei a magyar nyelvű írásbeliségben)
Dér Csilla Ilona: Önálló nyelvváltozás-e a degrammatikalizáció?
Hámori Ágnes: A figyelem és a beszédaktusok összefüggései a társalgásban
Imrényi András: Szerkezeti fókusz—pragmatikai típusjelölés?
Kothencz Gabriella: A lexikai jelentésváltozások okairól holista kognitív szemantikai keretben
Kugler Nóra: Az episztemikus modalitást és evidencialitást jelölő módosítószók funkciói és a hozzájuk kapcsolódó műveletek
Laczkó Krisztina: A mutató névmási deixisről
Ladányi Mária: Produktivitás és analógia a szóképzésben: a magyar főnévképzés néhány esete
Papp Kornélia: A melléknévi módosítóról
Tolcsvai Nagy Gábor: Topik, információfolyam, szórend
Könyvismertetők (Andor József: M.A.K. Halliday – C.M. I.M. Matthiessen: Construing experience through meaning. A languagebased approach to cognition; Kovács-Balogh Zsuzsanna: Óriási könyv Finnországból; Tanos Bálint: Joan Bybee nyelvelmélete)

Nádasdy Ádám: Prédikál és szónokol

Nádasdy Ádámnak a Magyar Narancs Modern Talking rovatából jól ismert nyelvészeti ismeretterjesztő írásaiból elkészült a második kötet is (az első Ízlések és szabályok címen jelent meg), ez a 2003 és 2007 közti termést foglalja magában, megtoldva néhány egyéb Nádasdy-szöveggel.
Kötelező olvasmány (lásd Esterházyt is) minden nyelvészet iránt érdeklődőnek! 🙂

Nádasdy Ádám 2008: Prédikál és szónokol. Budapest: Magvető

Nádasdy Ádám a Wikipédiában

Nádasdy Modern Talking-beli nyelvészeti ismeretterjesztő (“nyelvművelő”) írásai összegyűjtve és hétről hétre bővítve

RSS
Follow by Email
Facebook
LinkedIn