Call for papers: DiscourseNet 20

The aim of the 20th DiscourseNet conference is to focus on the multifarious aspects of fuzzy boundaries in the field of discourse studies. The field of discourse studies itself is marked by complex boundary work and a certain degree of fuzziness regarding the use of linguistic categories. Moreover, fuzziness and boundary work are also inherent dimensions of cognition and subjectivity, it can therefore be considered a fundamental feature of the discursive construction of reality. This conference explores the different ways in which fuzziness operates in empirically observable discourse.
We can observe fuzzy boundaries within the field of Discourse Studies per se in the following respects (cf. Angermuller et al. 2014: 2):
• the variety of disciplinary fields, e.g. (socio)linguistics, sociology, philosophy, literary criticism, anthropology, psychology, etc. and intellectual traditions (rule-based, experience-based, poststructuralist, hermeneutic, semiotic, psychoanalytical, etc.);
• the fuzzy diversity of schools associated with prominent figures such as Blommaert, Fairclough, Foucault, Goffman, Grice, Gumperz, Habermas, Harris, Hymes, Labov, Lakoff, Pêcheux, Petőfi, Sacks, Schiffrin, or Wodak;
• in terms of research methodologies and what constitutes data and corpora in Discourse Studies: here we can mention intuition-based, corpus-based and corpus-driven approaches, sociolinguistic interviews, matched-guised techniques and discourse completion tasks, and the emerging importance of triangulation and approaching the data from different plausibility contexts, i.e. complexity and hybridity in terms of sampling as well as analysing data;
• fuzzy boundaries with regard to the goals and aims of Discourse Studies, especially in terms of the theoretical-descriptive-applied-critical dimensions: most analyses providing rich discourse-theoretical inspiration lend themselves to empirical testing, while linguistic description, applied research and critical analysis are futile without sound theoretical foundations.
Both academic and everyday discourses are characterized by the use of abstract concepts and categories that may be marked by varying degrees of fuzziness. This fuzziness allows language users to adapt to functionally related meaningful discursive elements to ever-changing contexts of enunciation. Within academia, this principle often leads to debates about conflicting uses of similar categories. In politics, this principle may lead to emotional engagements with all sorts of political identities and ideological projects. And at times, there is even a hybrid cross-over and fuzzy confusion between academic and non-academic notions of categories such as language, culture, identity, politics, integration, economy and any other basic category for understanding our world.

A (proto)typical example of a linguistic category that displays many fuzzy boundaries is the functional category of discourse markers with an extremely heterogeneous set of source categories (interjections, adverbials, verbs, clauses, etc.) and discourse functions (ideational, interpersonal, rhetorical, textual) as well as fuzzy boundaries with other categories such as modal particles, pragmatic force modifiers, hedges, framing devices, contextualization cues, etc. Other such fuzzy categories include enunciative markers, modality markers, deictics, reporting expressions, etc.
In a globalized world marked by an increasing socio-political focus on immigration and minority groups there is also a need for new perceptual frameworks to come to terms with a plethora of social and cultural identities with fuzzy boundaries between them including transnational, ethnic, religious, ideological and gender identities and issues such as double consciousness, diaspora, the third space, heterogeneous homogeneity, the internal colony, etc.
Transnationalism, translocality, and transpositionality are the most frequently used terms to describe the cultural, social and spatial fuzziness of subject positions in the contemporary Western world. Hegemonic portrayals of subjectivities are often challenged by literary and visual texts which call attention to the intersection of gender, race, class, ethnicity, nationality as well as other forms of identity. Representations of cities and urban life are defined by nomadism, transgression, trespass and shifting boundaries, raising questions concerning the ethical positions momentary nomadic connections open up (cf. Rosi Braidotti).
Since the affective turn in the social sciences and the humanities, affect has been contrasted with the discursive, and the need to find new approaches to untangle the ambivalent relation between affect and discourse has become an imperative (cf. Margaret Wetherell). Affect shapes the encounters between bodies and events, which is all the more significant in the globalised, nomadic Western world, yet the Deleuzian notion of affect as “discursive excess” does not provide a viable framework to understand its social and cultural significance. New methodologies and conceptual frameworks are needed to redefine affect as part of a continuous stream of meaning-making.
We invite contributions which deal with theoretical and/or methodological challenges with reference to fuzzy boundaries such as (but not exclusive to) the above issues. We welcome papers from all strands, schools, and perspectives in Discourse Studies, from the humanities to the social sciences, from strictly interpretive to quantifying methodologies, from discourse as a situated practice to discourse as socially distributed knowledge.
Reflecting fuzzy boundaries and the diversity of disciplines in Discourse Studies,
Christopher Hart
(Lancaster University, UK)
Heike Pichler
(Newcastle University, UK)
have confirmed their participation as plenary speakers (please click on their names to download the respective plenary abstracts).

The deadline has been extended, abstracts of no more than 200 words should be submitted in English by 1st October to

The presentations (15 minutes) are normally also in English but other languages are negotiable after the individual panels have taken shape. Notifications of acceptance are expected to be communicated by late October 2017. If accepted, applicants will have to register to confirm their participation. An early-bird fee of EUR 80 will apply until 15 December 2017 for fully funded researchers and a reduced fee of EUR 50 for enrolled students without access to institutional funding (after 15 December a regular fee of EUR 100 and a reduced fee of EUR 60 will apply). There is a limited number of places. Registration will be closed when full.
After the conference, a book proposal for a thematic volume (or possibly two) based on selected conference papers will be submitted to Palgrave Macmillan for the “Postdisciplinary Studies in Discourse” series.
Main organizer:  Péter Furkó (Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary)
Local organizers:
Csilla Dér (Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary)
Ágnes Györke (University of Debrecen)
Judit Nagy (Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary)
Ildikó Vaskó (Eötvös Loránd University)
Scientific Committee:
Johannes Angermuller (University of Warwick)
Jan Chovanec (Masaryk University, Brno)
Dorte Madsen (Copenhagen Business School)
Heike Pichler (Newcastle University)
Ronny Scholz (University of Warwick)
Jan Zienkowski (University of Navarra)

DN 20 CFP 9-8-2017

Újdonságok a szemantikai és pragmatikai kutatásokban

A Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszéke és a Pragmatika
Centrum Országos Kutatóközpont 2017-ban ismét megrendezi az

Újdonságok a szemantikai és pragmatikai kutatásokban

című konferenciát. A konferenciára olyan magyar nyelvű előadásokat várunk,
amelyek szemantikai és pragmatikai témájú kutatások még nem publikált
eredményeiről számol be, és nemzetközileg elfogadott módszereket
fejlesztenek tovább és/vagy alkalmaznak újabb területeken.

A konferencia időpontja: 2017. április 28.

Helye: SZTE BTK Kari Konferenciaterem, Szeged, Egyetem u. 2.

A konferenciára az előadások rövid összefoglalójával lehet jelentkezni,
amelyek az előző konferenciákhoz hasonlóan egy hazai egyetemi oktatókból
és kutatókból álló szakmai bizottság bírál el. Az összefoglalókat a címre lehet e-mailben
elküldeni, legfeljebb 3000 karakter terjedelemben (összesen, azaz
szóközökkel és hivatkozásokkal együtt). Az összefoglalók ne
tartalmazzák az előadók nevét, munkahelyét, ezeket az információkat az
e-mailben kérjük külön feltüntetni.

Az összefoglalók beküldési határideje: 2017. február 20.

Az elfogadásról/elutasításról szóló értesítéseket március 14-ig küldjük ki.

A konferencia szervezői: Ivaskó Lívia, Maleczki Márta, Németh T. Enikő és
Szécsényi Tibor

A konferencia előadásai alapján beküldött tanulmányok szakmai bírálat után
a Jelentés és Nyelvhasználat című folyóiratban jelenhetnek meg

További információk a Pragmatika Centrum honlapján:

SZTE BTK Általános Nyelvészeti Tanszék
Pragmatika Centrum Országos Kutatóközpont

CAPSS konferencia – absztraktleadási határidő kitolva!


A konferencia honlapja:

Call for papers

Challenges in analysis and processing of spontaneous speech

In view of the rapid growth of various aspects in speech research, we will address the issue of challenges in the analysis and processing of spontaneous speech. Topics include a wide range of research from phonology through speech production and perception processing to speech technology. All submissions are expected to be related to events, processes and applications of spontaneous speech. The workshop will be a unique exchange forum for researchers working in all kinds of research fields focusing on relevant questions of spontaneous speech. Postgraduate students are particularly encouraged to attend the workshop. The organizers will offer the ‘CAPSS Prize of the best young presenter’. This workshop is intended as the first event of a series of CAPSS workshops planned to take place in every two years in the future.

The first workshop will take place May 14–May 17 2017 in Budapest, Hungary. The event is organized by the Department of Phonetics of the Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences.
An edited book containing selected papers of CAPSS is planned to be published by an internationally recognized publisher.

Applications for oral papers, poster papers, and demonstrations are welcome. Two-page abtracts are to submitted. The topics of the workshop include – but are not limited to:

  • Phoneme realizations in spontaneous speech
  • Phonetic properties in spontaneous speech
  • Coarticulation phenomena in spontaneous speech
  • Prosodic structure of spontaneous speech
  • Phonetic coherence in spontaneous speech
  • Narratives vs dialogues
  • Dysfluency phenomena in spontaneous speech
  • Sound changes occurring in spontaneous speech
  • Spontaneous speech across life span
  • Development of spontaneous speech in L1
  • Spontaneous speech in clinical population (aphasia, SLI, deafness, etc.)
  • Analysis of paralinguistics in spontaneous speech
  • Grammaticalization: Evidence from spontaneous speech
  • Syntax of spontaneous speech
  • Communication/speech accomodation in spontaneous speech
  • Speech synthesis
  • Dialogue act modelling
  • Prosody modelling in spontaneous speech
  • Speaker recognition forensic voice comparison
  • Speech summarization in spontaneous speech
  • Spontaneous speech recognition

Further details can be found at the

menu point.

The ‘CAPSS Prize of the best young presenter‘

The best talk on a piece of high quality research given by a presenter under 35 years of age is going to be rewarded in order to recognize and encourage their work.

Nyelvészeti hallgatói konferencia Pécsett

vegtelenbenytA Pécsi Tudományegyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet Nyelvtudományi Tanszéke a Kerényi Károly Szakkollégiummal együttműködve évente megrendezésre kerülő hallgatói konferenciasorozatot indít útjára Végtelenbe tartó nyelvészet címmel.

A konferencia időpontja: 2016. november 12.

A rendezvény célja elsősorban a különböző intézmények és a nyelvtudományhoz kapcsolódó diszciplínák közti szakmai diskurzusok kialakítása, fenntartása és ápolása. Éppen ezért a szervezők sok szeretettel várnak előadókat Magyarország határán belülről és azon túlról, valamint olyan tudományterületek (irodalomtudomány, filozófia, informatika, matematika stb.) képviselőit, akik előadásaikkal hozzájárulnak a nyelvtudomány fejlődéséhez, színesítéséhez. A jelentkezés a konferenciára bármilyen képzéstípusú (osztatlan, BSc, BA, MSc, MA, PhD) hallgató számára lehetséges.

Jelentkezni a konferencia e-mail címére elküldött absztrakttal lehet, amelynek tartalmi és formai követelményei a következők:
– név, intézmény, szak, képzéstípus, évfolyam, valamint legalább egy témavezető tanár feltüntetése
– körülbelül egy oldalas terjedelem
– rövidítések és lábjegyzetek elkerülése
– empirikus kutatás esetén tartalmazza a hipotéziseket és az eredményeket
– elméleti jellegű munka esetén tartalmazza az alapvetéseket, a módszereket és a konklúziót.

A konferencia e-mail címe:

Jelentkezési határidő: 2016. szeptember 18.

A szervezők az absztraktokat az adott témában jártas lektor véleménye alapján fogadják el. Az absztraktok elfogadásáról és a programról a jelentkezők várhatóan 2016. október közepéig kapnak értesítést.

Az előadások tervezett időtartama: 20 perc

A részvétel a konferencián az előadóknak és az érdeklődőknek egyaránt ingyenes! A szervezők és az érdeklődők közti kommunikációt az esemény facebook-oldala is könnyíti:

Az előadások írásos változatai a konferenciához kapcsolódó tanulmánykötetben fognak megjelenni.

Nyelvelmélet és diakrónia 2016

Nyelvelmélet és diakrónia 2016 konferenciafelhívás aól:

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészkarának Elméleti Nyelvészet és Magyar Nyelvészet Tanszékei konferenciát hirdetnek Nyelvelmélet és diakrónia címmel. A konferenciára olyan előadásokat várunk, melyek nem csupán felmutatnak bizonyos nyelvtörténeti jelenségeket, hanem valamely közismert elmélet alapfeltevéseire és módszertanára támaszkodva a megfigyelt nyelvi változások kiváltó okait, lefolyásuk törvényszerűségeit és elméleti tanulságait is vizsgálják.

Ma már széles körben elfogadott az a nézet, hogy egy-egy nyelv változása során nem a felnőttek grammatikája módosul, hanem az anyanyelvüket tanuló gyerekek sajátítanak el a korábbi generációk grammatikájától némileg eltérő nyelvtant. A nyelvi változások különféle magyarázatai elsősorban arra a kérdésre keresnek választ, hogyan lehetséges az, hogy a szülők generációjának grammatikája által létrehozott nyelvi tények alapján a következő generáció a szülők grammatikájától különböző nyelvtant rekonstruál. A legkézenfekvőbb magyarázat, hogy azok a nyelvi tények, melyekkel a gyerekek generációja találkozik, nem pontosan ugyanolyanok, mint a szülők generációja által gyermekkorban hallott nyelvi adatok. Megnövekedhet egy-egy mindenki által ismert nyelvváltozat presztízse, használatának gyakorisága. A nyelvi környezet módosulásának oka lehet külső hatás is: valamely más
nyelvet vagy nyelvjárást beszélő népességgel való tartós érintkezés, egy másik grammatika interferenciája. A nyelvtani rendszer változásai gyakran belső okokra vezethetők vissza. Ilyen belső ok lehet a fonológiai erózió. A fonológiai „kopás” morfológiai elemek eltűnéséhez vagy  összemosódásához vezethet, s ezáltal akár nagy léptékű mondattani átalakulást is elindíthat.
Jelentéstani változások által kiváltott grammatikai változások is ismeretesek.

2016. évi konferenciánkon külön szekciót kívánunk szentelni a grammatikalizáció jelenségének, azaz, olyan folyamatok elemzésének, melyek során deskriptív tartalommal bíró elemek funkciószavakká, grammatikai formatívumokká válnak, és jelentéstani kiüresedésükkel párhuzamosan megváltoznak mondattani, morfológiai és esetleg fonológiai sajátságaik is.

Konferenciánkon örömmel adunk helyt a magyar vagy valamely más nyelv efféle történeti grammatikai változását elemző és magyarázó esettanulmányoknak. Természetesen általánosabb elméleti kérdések is felvethetők, például: van-e a változásoknak megjósolható – vagy legalábbis tipikus – iránya (vagy a több nyelvben is megfigyelhető változások párhuzamossága areális hatás következménye).

A konferenciára a PPKE Bölcsészettudományi Karán kerül sor 2016. november 22-23-án. A konferencián 30 perces előadások hangzanak el; minden előadást 10 perces vita követ. A részletes, legalább egyoldalas, legfeljebb kétoldalas előadásvázlatokat pdf (vagy esetleg rtf) formátumú csatolmányként a

címre várjuk augusztus 31-ig. Egy névvel ellátott és egy név nélküli változatot is kérünk. Az elhangzó előadásokat a név nélküli előadásvázlatok közül választja ki egy bíráló bizottság. A bizottság döntéséről szeptember 30-ig küldünk értesítést. Az előadásokból lektorált kötetet állítunk össze.

É. Kiss Katalin és Hegedűs Attila