Refining grammaticalization (Berlin, 2012.02.24-25.)
2012. február 24-25-én volt szerencsém részt venni Berlinben a Refining grammaticalization c. workshopon, amelyen a terület kutatói a grammatikalizáció fogalmával kapcsolatos elméleti problémákat igyekeztek a saját nézőpontjukból bemutatni és a terminus/fogalom használhatóságát mint célt szem előtt tartva a jelenséggel kapcsolatos kérdéseket újragondolni.
Fantasztikus élmény volt, a terület olyan jeles képviselői tartottak előadást, illetve szóltak hozzá a vitákhoz résztvevőként, mint Brian D. Joseph, Martin Haspelmath, Ulrich Detges vagy Ekkehard König.
A tervek szerint a konferencia anyagából kötet/folyóiratszám készül.
Idén egyébként nagyon jól állunk grammatikalizációs konferenciákból: Rouenben (International Conference on Grammaticalization theory and Data) és Edinburghben (NRG5) is lesz nemzetközi konferencia, mely a téma köré összpontosul.
A Refining… konferencia programja a következő volt:
Friday, 24th February 2012
8.30 – 9.15 REGISTRATION
9.15 – 9.40 INTRODUCTION
9.40 – 10.40 Brian D. JOSEPH (Ohio State)
What counts as (an instance of) grammaticalization
10.40 – 11.10 COFFEE BREAK
11.10 – 11.50 Csilla Ilona DÉR (Budapest)
Grammaticalization: a specific type of semantic and category change
11.50 – 12.30 Muriel NORDE & Karin BEIJERING (Groningen)
Facing interfaces – a clustering approach
12.30 – 14.00 LUNCH
14.00 – 14.40 Geert BOOIJ (Leiden) & Matthias HÜNING (FU Berlin)
From compound to derivation: affixoids and the rise of derivational affixes
through ‘constructionalization’
14.40 – 15.20 Peter HARDER & Kasper BOYE (Copenhagen)
Grammaticalization and constructionalization
15.20 – 16.00 Graeme TROUSDALE (Edinburgh)
Grammaticalization in a network model of language
16.00 – 16.30 COFFEE BREAK
16.30 – 17.10 Nigel VINCENT & Kersti BÖRJARS (Manchester)
Models of grammaticalization: compositionality and beyond
17.10 – 17.50 David WILLIS (Cambridge)
Exaptation and degrammaticalization within an acquisition-based model of
abductive reanalysis
17.50 – 18.30 Carlotta VITI (Zurich)
On exceptions to grammaticalization
19.30 DINNER
Saturday, 25th February 2012
9.00 – 10.00 Ulrich DETGES (Munich)
Grammaticalization, pragmaticalization, subjectification
10.00 – 10.40 Esme WINTER-FROEMEL (Tübingen)
Grammaticalization, (inter-)subjectification, and pragmaticalization:
modelling changes in communication
10.40 – 11.10 COFFEE BREAK
11.10 – 11.50 Eva Skafte JENSEN (Roskilde)
What’s in a noun? The grammaticalization of the indefinite article
as a symptom of other changes
11.50 – 12.30 Tine BREBAN (Leuven)
Defining secondary grammaticalization: semantic and formal subprocesses
12.30 – 14.00 LUNCH
14.00 – 14.40 Torsten LEUSCHNER (Ghent)
At the interface of discourse and syntax: complex sentence constructions
and ‘grammaticalization’
14.40 – 15.20 Kristin DAVIDSE (Leuven)
Distinguishing grammaticalization from lexicalization
15.20 – 15.50 COFFEE BREAK
15.50 – 16.30 Lars-Erik ZEIGE (HU Berlin)
Discussing ontologies of grammaticalisation processes
16.30 FINAL DISCUSSION
Néhány kép a konferenciáról és a Freie Universitätről:
Nyelvrokonság és hunhagyomány
Megjelent Sándor Klára új könyve Nyelvrokonság és hunhagyomány címmel a Typotex Kiadónál.
„Ezt a könyvet azért írtam, hogy megmutassam: a nyelvtörténet valósága és a mondák igazsága megfér egymás mellett. Összhangba hozható, hogy a magyar nyelv az urálinak (ezen belül finnugornak) nevezett nyelvekkel mutatja a legtöbb közös vonást, hogy a magyarok »török népként« érkeztek a Kárpát-medencébe, s hogy évszázadok óta hun eredetűnek tartják magukat.
Azért is írtam ezt a könyvet, mert érdekes megfigyelni, milyen forrásból származik egy-egy motívum, gondolat, hogyan alakult át, esett részekre, alakult újra, de már más hangsúlyokkal egésszé, hogyan szőtték bele a darabkákat más történetekbe. Úgy tűnik, a magyar csodaszarvasmondák több mitológiai réteget, több nép meséit ötvözték magyarrá – ahogyan sok nép keveredése hozta létre azt a népességet és azt a kultúrát is, amit magyarnak nevezünk. E történeti rétegződésnek szintén megtaláljuk a nyomát a csodaszarvas mondájában. Egész történelmünk erről szólt: népek, kultúrák sokszínű egységbe olvasztásáról.
És azért is írtam ezt a könyvet, mert nem szeretem, hogy csínbe került a mi szarvasunk: az ország egyik fele áhítattal kitömött bálvánnyá merevíti, a másik meg nevet rajta – mindkét viselkedés képes halálos sebet ejteni a halhatatlannak hitt agancsoson. És túlságosan szeretem én ezt a szarvast ahhoz, hogy csöndben figyeljem, miként válik a megosztottság prédájává.”
Békés ünnepeket!
Boldog karácsonyt és szép új évet kívánok Mindenkinek,
(még mindig) sok jó könyvet a fa alá!
Már olvasható a TNTeF második száma!
Már olvasható az interneten a TNTeF, Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat 1. évfolyamának 2. száma!
Tartalom:
ELŐSZÓ
Barát Erzsébet
TANULMÁNYOK
Hódosy Annamária: Platón és a fiúk. A meleg hang jelenléte Wilde, James és Zweig szövegeiben
Vicsek Lilla – Nagy Beáta: „Nemek kultúrája”: előzetes eredmények egy multinacionális cég vizsgálataiból
Kérchy Anna: Elmebaj, szerzőség és nem/iség (v)iszonyai két kortárs magyar Csáth-mítosz adaptációban
Simon Lehel: A melegség „egyetemes” szociokultúrája
Zámbóné Kocic Larisa: (Tükör)reflexió Milton Évájáról és mumusáról
HALLGATÓK TANULMÁNYAI
Eszik Gabriella: Abortuszdiszkurzusok az Egyesült Királyságban és Magyarországon
Szoboszlai Beáta: Feminizmus és gender-kérdés a nyomtatott médiában: Sajtótermékek elemzése és értékelése
INTERJÚ
Lóránd Zsófia: „A feminizmus nevében még nem öltek embert.” Kerekasztal beszélgetés a nőszervezetek helyzetéről, céljáról, feladatáról ma Magyarországon
FORDÍTÁS
Susan Gal: A feminizmus „határátlépései”: A nőkről szóló beszédmódok körforgása
SZEMLE
Joó Mária: Kende B. Hanna. A kisemmizett férfinem. Az ősanyaistennőktől a mesterséges anyaméhig.
Virginás Andrea: Farmer és/vagy otthonka? (Tötösy de Zepetnek, Steven, and Louise O. Vasvári (szerk.) Comparative Hungarian Cultural Studies)
Tóthova Andrea: Megírni a testet és testet adni az írásnak (Helikon: irodalomtudományi szemle. Testírás)
Új genderkötet jelent meg!
Juhász Valéria és Kegyesné Szekeres Erika, két jeles hazai genderkutató szerkesztésében és számos fordító önzetlen közreműködésével jelent meg a Társadalmi nem és nyelvhasználat 1. című kötet (2011, Szeged: JGyTF Press), ami az angol és a német szakirodalom legjavából tartalmaz 16 tanulmányt.
Tartalomjegyzék:
Előszó
Mary Bucholtz: A szociolingvisztikában vizsgált biológiai nemek közti különbségektől a genderváltozatokig (fordította: Romsics Nóra, Juhász Valéria)
Ann Weatherall: Nyelv, diskurzus és genderidentitás (fordította: Juhász Valéria)
Hanna Meissner: A társadalmi nem konstrukciója (fordította: Hell Judit)
Sara Mills: Az udvariasság, udvariatlanság és a genderidentitás újraértelmezése (fordította: Eklics Kata)
Mary Talbot: A nemi sztereotípiák újratermelődése kritikai szemszögből (fordította: Misits Éva)
Elisabeth Leinfellner: Cserfes nő, szótlan férfi és egyéb sztereotípiák (fordította: Somos Edit Csilla és Sulyok Viktória)
Deborah Cameron: Elmélet a nők nyilvános beszédhelyzetben való megszólalásáról (fordította: Juhász István és Juhász Valéria)
Tamar Murachver-Anna Janssen: Gender, kommunikáció és kontextus (fordította: Antoni Rita)
Eva Flicker: “Cicik” és “kockahas” (A társadalmi nemek konstrukciói a valóságshowkban) (fordította: Paksy Tünde)
Susan Ehrlich: A megerőszakolt nem (A nyelv a szexuális erőszaktételről szóló tárgyalásokon (fordította: Huszár Ágnes)
Laura R. Winsky Mattei: Társadalmi nem és hatalom az amerikai törvényhozás diskurzusában (fordította: Szolga Emese)
Astrid Nelke-Mayenknecht: A nők és a férfiak szakmai kommunikációs stratégiái és hálózati kapcsolatai (fordította Paszternák Vivien)
Richard Cameron: Életkor és társadalmi nem szerinti elkülönülés (fordította: Búzás Aranka, Szamosi Barna, Juhász Valéria)
Caja Thimm-Antje Schröder-Sabine C. Koch-Lenelis kruse: A nemek közötti kommunikáció a munkahelyi megbeszéléseken (fordította: Kegyes Erika)
Janet Holmes-Meredith Marra: Munkahelyek kapcsolati gyakorlata (Női beszéd vagy genderfüggő diskurzus?) (fordította: Budai Zsuzsanna)
Joan Swann: Iskolai nyelv (Nyelv és gender oktatási környezetben) (fordította: Felvégi Emese)
A kötet megvásárolható a kiadónál, illetve egyes vidéki és budapesti egyetemek jegyzetboltjaiban is:
http://www.kiado.jgypk.u-szeged.hu/