Országos szónokverseny: házi forduló a Károlin
New Reflections on Grammaticalization 5.
New Reflections on Grammaticalization (NRG) 5. Edinburgh (Skócia), University of Edinburgh, 2012. július 16-19.
Igen régi vágyam volt, hogy eljussak az NRG-sorozat valamelyik konferenciájára, idén végre sikerült. Edinburgh ideális választás volt, mert leplezetlen örömmel siettem a kánikulából a hűvösebb Skóciába, a város pedig annyira gyönyörű, hogy sokszor komoly nehézséget okozott dönteni egy szekció végighallgatása vagy a skót főváros egy részének bejárása között. Így aztán hol az egyikre, hol a másikra voksoltam.
Lehetetlen lenne a konferencia egészéről érdemben beszámolni, főleg mert több szekcióban zajlottak az előadások, így nem lehetett mindenkit végighallgatni. A három és fél napos rendezvény szervezői remek programot állítottak össze, igyekeztek minél tematikusabban szervezni a szekciókat, így a prozódiához, a deixishez, az egyes nyelvcsaládok nyelveihez vagy valamely kiemelt nyelvi szinthez (pl. szintaxishoz) kapcsolódó grammatikalizációs kutatások előadásai általában egy blokkba kerültek. A második napon reggeltől estig tartott a pragmatikalizációs workshop, amit Muriel Norde és Karin Beijering moderált.
A plenáris előadók közül nekem különösen Anne Wichmann-nek a diskurzusjelölők prozódiájáról tartott előadása tetszett, részint az előadó remek humora, részint a jó anyag miatt. A konferencia témába vágó előadásai alapján elmondható, hogy a grammatikalizáció a kezdetektől fogva a szupraszegmentális szinten zajló változások révén is tetten érhető. A „nagy kérdés”, ahogy egy másik előadáshoz hozzászóló hallgató nevezte a grammatikalizációs változások során lezajló mechanizmusok sorrendjére vonatkozó dilemmát, egyre inkább megválaszolhatónak tűnik. Tény, hogy a grammatikalizáció fonetikai-fonológiai vetületének kutatása eddig viszonylag mellőzött terület volt — a fordulópontot talán éppen mostantól számolhatjuk.
Ösvények – online folyóirat
Megjelent az ELTE Funkcionális nyelvészeti diákműhelyének online folyóirata, az Ösvények.
Az 1. szám tartalma:
BEKÖSZÖNTŐ
TANULMÁNYOK
Varga Kinga: A szereplők tudati működésének megjelenítése Szabó Magda Mondják meg Zsófikának és Álarcosbál című regényeiben (PDF)
Varga Mónika: Az abszurd szójátékok egy lehetséges értelmezése a fogalmi integráció (blending) elmélete szerint (PDF)
CIKKEK
Evellei Kata: Galambnyelv: A nyelvi megformáltság szerepe Parti Nagy Lajos Hősöm tere című regényében(PDF)
Kajdi Alexandra: A magyar birtokos személyjeles konstrukciók kognitív nyelvészeti megközelítésben (PDF)
SZEMLE
Koselleck, Reinhart: Elmúlt jövő (ismerteti Tokai Dóra) (PDF)
Scott, Samuel: Non-referring concepts (ismerteti Jellinek Sára) (PDF)
Pragmatikai kerekasztal – 2012. május 15.
Sajnos nem tudok jelen lenni (egyéb elfoglaltság miatt) az alábbi kerekasztal-beszélgetésen, de nagyon jónak ígérkezik (bemásoltam a hivatalos meghívó szövegét):
A Magyar Nyelvtudományi Társaság Általános Nyelvészeti és Magyar Nyelvi Szakosztályai közös szervezésében Pragmatikai kutatások Magyarországon címmel kerekasztal-beszélgetést rendez.
Időpont: 2012. május 15. (kedd) 16.30
Helyszín: ELTE BTK Magyar Nyelvészeti Könyvtár (Budapest, Múzeum krt. 4/A, 2. em.)
A bevezető előadást tartja: Kiefer Ferenc (MTA Nyelvtudományi Intézet)
A beszélgetést vezeti: Németh T. Enikő (SZTE)
A beszélgetés felkért résztvevői: Andor József (PTE), Bódog Alexa (DE), Csontos Nóra (KRE), Furkó Péter (DE), Gyuris Beáta (MTA NYTI), Ivaskó Lívia (SZTE), Nemesi Attila László (PPKE), Németh T. Enikő (SZTE), Szili Katalin (ELTE), Tátrai Szilárd (ELTE)
A beszélgetés közvetlen célja, hogy lehetőséget biztosítson a Magyarországon pragmatikával foglalkozó kutatóknak arra, hogy szélesebb szakmai közönség előtt beszéljenek pragmatikafelfogásukról, röviden bemutassák kutatási eredményeiket és megosszák egymással a pragmatika magyarországi jövőjéről alkotott elképzeléseiket. A kerekasztal-beszélgetés távlati célja pedig az, hogy szorosabb együttműködést indítson el a különböző kutatóhelyeken, egyetemeken pragmatikával foglalkozó kutatók között. A felkért hozzászólások után nyílt fórum kezdődik a kerekasztal-beszélgetés résztvevőinek és a jelenlévő közönségnek a közreműködésével.
A kerekasztal-beszélgetés szervezői: Németh T. Enikő és Tátrai Szilárd
A társalgás pszichológiája
Árgus szemekkel szoktam keresni a könyvesboltok polcain, vajon mikor jelenik meg új nyelvészeti szak- és ismeretterjesztő könyv, különös tekintettel a társalgások/diskurzusok/beszélgetések/konverzációk témájára, ezekből ugyanis még nincs túl sok magyarul.
Kicsit el kell szakadunk a címtől, mert Pléh Csaba vadonatúj könyve, A társalgás pszichológiája (2012, Libri, 423 p.), bőven ad felfedeznivalót a nyelvész(hallgató) számára, sőt, megkockáztatom: egy fejezetet (8. A feszült beszélgetéstől a szétesett társalgásig: a konfliktusok és a társalgás klinikuma) leszámítva a tartalomjegyzék alapján a könyv témája annyiban pszichológiai, amennyiben a nyelvészetet csak a pszichológia szükségszerű részeként gondoljuk el. A társalgások mikro- és makroszerkezetéről, a beszélőváltásról, az udvariasság pragmatikájáról esik benne elsősorban szó, s éppen ezekre koncentrál a nyelvészeti pragmatika, azon belül a konverzációelemzés.
A szerzőt szükségtelen bemutatnom, nemzetközileg (el)ismert pszichológus-nyelvész, a BME professzora, nyelvész- és pszichológushallgatók ezreit tanította, köztük engem is az egyik kedvenc tárgyamra, pszicholingvisztikára.