A társalgás pszichológiája

Árgus szemekkel szoktam keresni a könyvesboltok polcain, vajon mikor jelenik meg új nyelvészeti szak- és ismeretterjesztő könyv,  különös tekintettel a társalgások/diskurzusok/beszélgetések/konverzációk témájára, ezekből ugyanis még nincs túl sok magyarul.

Kicsit el kell szakadunk a címtől, mert Pléh Csaba vadonatúj könyve, A társalgás pszichológiája (2012, Libri, 423 p.), bőven ad felfedeznivalót a nyelvész(hallgató) számára, sőt, megkockáztatom: egy fejezetet (8. A feszült beszélgetéstől a szétesett társalgásig: a konfliktusok és a társalgás klinikuma) leszámítva a tartalomjegyzék alapján a könyv témája annyiban pszichológiai, amennyiben a nyelvészetet csak a pszichológia szükségszerű részeként gondoljuk el. A társalgások mikro- és makroszerkezetéről, a beszélőváltásról, az udvariasság pragmatikájáról esik benne elsősorban szó, s éppen ezekre  koncentrál a nyelvészeti pragmatika, azon belül a konverzációelemzés.

A szerzőt szükségtelen bemutatnom, nemzetközileg (el)ismert pszichológus-nyelvész, a BME professzora, nyelvész- és pszichológushallgatók ezreit tanította, köztük engem is az egyik kedvenc tárgyamra, pszicholingvisztikára.

 

Refining grammaticalization (Berlin, 2012.02.24-25.)

2012. február 24-25-én volt szerencsém részt venni Berlinben a Refining grammaticalization c. workshopon, amelyen a terület kutatói a grammatikalizáció fogalmával kapcsolatos elméleti problémákat igyekeztek a saját nézőpontjukból bemutatni és a terminus/fogalom használhatóságát mint célt szem előtt tartva a jelenséggel kapcsolatos kérdéseket újragondolni.
Fantasztikus élmény volt, a terület olyan jeles képviselői tartottak előadást, illetve szóltak hozzá a vitákhoz résztvevőként, mint Brian D. Joseph, Martin Haspelmath, Ulrich Detges vagy Ekkehard König.
A tervek szerint a konferencia anyagából kötet/folyóiratszám készül.
Idén egyébként nagyon jól állunk grammatikalizációs konferenciákból: Rouenben (International Conference on Grammaticalization theory and Data) és Edinburghben (NRG5) is lesz nemzetközi konferencia, mely a téma köré összpontosul.

A Refining… konferencia programja a következő volt:
Friday, 24th February 2012
8.30 – 9.15 REGISTRATION
9.15 – 9.40 INTRODUCTION
9.40 – 10.40 Brian D. JOSEPH (Ohio State)
What counts as (an instance of) grammaticalization
10.40 – 11.10 COFFEE BREAK
11.10 – 11.50 Csilla Ilona DÉR (Budapest)
Grammaticalization: a specific type of semantic and category change
11.50 – 12.30 Muriel NORDE & Karin BEIJERING (Groningen)
Facing interfaces – a clustering approach
12.30 – 14.00 LUNCH
14.00 – 14.40 Geert BOOIJ (Leiden) & Matthias HÜNING (FU Berlin)
From compound to derivation: affixoids and the rise of derivational affixes
through ‘constructionalization’
14.40 – 15.20 Peter HARDER & Kasper BOYE (Copenhagen)
Grammaticalization and constructionalization
15.20 – 16.00 Graeme TROUSDALE (Edinburgh)
Grammaticalization in a network model of language
16.00 – 16.30 COFFEE BREAK
16.30 – 17.10 Nigel VINCENT & Kersti BÖRJARS (Manchester)
Models of grammaticalization: compositionality and beyond
17.10 – 17.50 David WILLIS (Cambridge)
Exaptation and degrammaticalization within an acquisition-based model of
abductive reanalysis
17.50 – 18.30 Carlotta VITI (Zurich)
On exceptions to grammaticalization
19.30 DINNER

Saturday, 25th February 2012
9.00 – 10.00 Ulrich DETGES (Munich)
Grammaticalization, pragmaticalization, subjectification
10.00 – 10.40 Esme WINTER-FROEMEL (Tübingen)
Grammaticalization, (inter-)subjectification, and pragmaticalization:
modelling changes in communication
10.40 – 11.10 COFFEE BREAK
11.10 – 11.50 Eva Skafte JENSEN (Roskilde)
What’s in a noun? The grammaticalization of the indefinite article
as a symptom of other changes
11.50 – 12.30 Tine BREBAN (Leuven)
Defining secondary grammaticalization: semantic and formal subprocesses
12.30 – 14.00 LUNCH
14.00 – 14.40 Torsten LEUSCHNER (Ghent)
At the interface of discourse and syntax: complex sentence constructions
and ‘grammaticalization’
14.40 – 15.20 Kristin DAVIDSE (Leuven)
Distinguishing grammaticalization from lexicalization
15.20 – 15.50 COFFEE BREAK
15.50 – 16.30 Lars-Erik ZEIGE (HU Berlin)
Discussing ontologies of grammaticalisation processes
16.30 FINAL DISCUSSION

Néhány kép a konferenciáról és a Freie Universitätről:

Nyelvrokonság és hunhagyomány

Megjelent Sándor Klára új könyve Nyelvrokonság és hunhagyomány címmel a Typotex Kiadónál.

„Ezt a köny­vet azért írtam, hogy meg­mu­tas­sam: a nyelv­tör­té­net va­ló­sá­ga és a mon­dák igaz­sá­ga meg­fér egy­más mel­lett. Össz­hang­ba hoz­ha­tó, hogy a ma­gyar nyelv az urá­li­nak (ezen belül finn­ugor­nak) ne­ve­zett nyel­vek­kel mu­tat­ja a leg­több közös vo­nást, hogy a ma­gya­rok »török nép­ként« ér­kez­tek a Kár­pát-me­den­cé­be, s hogy év­szá­za­dok óta hun ere­de­tű­nek tart­ják ma­gu­kat.
Azért is írtam ezt a köny­vet, mert ér­de­kes meg­fi­gyel­ni, mi­lyen for­rás­ból szár­ma­zik egy-egy mo­tí­vum, gon­do­lat, ho­gyan ala­kult át, esett ré­szek­re, ala­kult újra, de már más hang­sú­lyok­kal egésszé, ho­gyan szőt­ték bele a da­rab­ká­kat más tör­té­ne­tek­be. Úgy tűnik, a ma­gyar cso­da­szar­vas­mon­dák több mi­to­ló­gi­ai ré­te­get, több nép me­sé­it öt­vöz­ték ma­gyar­rá – aho­gyan sok nép ke­ve­re­dé­se hozta létre azt a né­pes­sé­get és azt a kul­tú­rát is, amit ma­gyar­nak ne­ve­zünk. E tör­té­ne­ti ré­teg­ző­dés­nek szin­tén meg­ta­lál­juk a nyo­mát a cso­da­szar­vas mon­dá­já­ban. Egész tör­té­nel­münk erről szólt: népek, kul­tú­rák sok­szí­nű egy­ség­be ol­vasz­tá­sá­ról.
És azért is írtam ezt a köny­vet, mert nem sze­re­tem, hogy csín­be ke­rült a mi szar­va­sunk: az or­szág egyik fele áhí­tat­tal ki­tö­mött bál­vánnyá me­re­ví­ti, a másik meg nevet rajta – mind­két vi­sel­ke­dés képes ha­lá­los sebet ej­te­ni a hal­ha­tat­lan­nak hitt agan­cso­son. És túl­sá­go­san sze­re­tem én ezt a szar­vast ahhoz, hogy csönd­ben fi­gyel­jem, mi­ként válik a meg­osz­tott­ság pré­dá­já­vá.”

A kötet előszava
Tartalomjegyzék
Részlet a könyvből

Már olvasható a TNTeF második száma!

Már olvasható az interneten a TNTeF, Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat 1. évfolyamának 2. száma!

Tartalom:
ELŐSZÓ
Barát Erzsébet
TANULMÁNYOK
Hódosy Annamária: Platón és a fiúk. A meleg hang jelenléte Wilde, James és Zweig szövegeiben

Vicsek Lilla – Nagy Beáta: „Nemek kultúrája”: előzetes eredmények egy multinacionális cég vizsgálataiból
Kérchy Anna: Elmebaj, szerzőség és nem/iség (v)iszonyai két kortárs magyar Csáth-mítosz adaptációban
Simon Lehel: A melegség „egyetemes” szociokultúrája
Zámbóné Kocic Larisa: (Tükör)reflexió Milton Évájáról és mumusáról

HALLGATÓK TANULMÁNYAI
Eszik Gabriella: Abortuszdiszkurzusok az Egyesült Királyságban és Magyarországon
Szoboszlai Beáta: Feminizmus és gender-kérdés a nyomtatott médiában: Sajtótermékek elemzése és értékelése

INTERJÚ
Lóránd Zsófia: „A feminizmus nevében még nem öltek embert.” Kerekasztal beszélgetés a nőszervezetek helyzetéről, céljáról, feladatáról ma Magyarországon

FORDÍTÁS
Susan Gal: A feminizmus „határátlépései”: A nőkről szóló beszédmódok körforgása

SZEMLE
Joó Mária: Kende B. Hanna. A kisemmizett férfinem. Az ősanyaistennőktől a mesterséges anyaméhig.
Virginás Andrea: Farmer és/vagy otthonka? (Tötösy de Zepetnek, Steven, and Louise O. Vasvári (szerk.) Comparative Hungarian Cultural Studies)
Tóthova Andrea: Megírni a testet és testet adni az írásnak (Helikon: irodalomtudományi szemle. Testírás)