És itt a második kötet!
Három kötet lesz, az első után már itt is a második kötete a Társadalmi nem és nyelvhasználat c. sorozatnak, amely az angol és a német nyelvű genderszakirodalomból tartalmaz 12 jobbnál jobb írást. Általánosabb témájú tanulmányok mellett (mint például Helga Kotthoffé) főként olyanok kaptak helyet, amelyekben „a gender mint oktatási, politikai és kulturális koncepció jelenik meg, és a genderről mint konstrukcióról még határozottabban kiderül, hogy kontextustól és szituációtól erőteljesen függő entitás.” (p. 8)
Akiket az internetes nyelvhasználat és a gender összefüggései érdekelnek, most négy meghatározó tanulmányt is olvashat a témáról (Döring, Herring, Huffaker — Calvert és Dekker írását).
Bevezetés a kognitív nyelvészetbe
Tolcsvai Nagy Gábor 2013. Bevezetés a kognitív nyelvészetbe. Budapest: Osiris Kiadó. 392 p.
Rég várt kötet Tolcsvai Nagy Gábor A bevezetés a kognitív nyelvészetbe című munkája a 2010-es (és a 2011-es, javított változatú) Kognitív szemantika után. Mivel a könyv hátoldalán olvasható összegzés igen informatív, kedvcsinálónak ezt idézem:
„A kognitív nyelvészet olyan funkcionális nyelvmagyarázat, amely a beszélő ember megismerőképességeiből és az emberi kommunikáció fő jellemzőiből kiindulva mutatja be a nyelvet. A beszélő ember jelentést kíván nyelvi formába önteni, mások számára hozzáférhetővé tenni, úgy, hogy társa figyelmét beszédének tárgyára irányítja. A nyelvi jelentés fogalmi kidolgozása az emberi megismerés általános elmebeli lehetőségei szerint történik meg. A nyelvi rendszer a megismerő és cselekvő ember tevékenysége során funkcionál, közös figyelmi és jelentésképző jelenetekben, egy kultúra közegében. A nyelvi rendszer megtanulandó sematikus, konvencionált nyelvi szerkezetek hálózata. E struktúrák meghatározó összetevője a jelentés; e struktúrák mindig a beszédhelyzethez és a beszélgetésben részt vevők éppen előhívott tudásához igazodó nyelvi szerkezetekben valósulnak meg. Rendszer és használat szorosan összefügg. A Bevezetés részletesen tárgyalja a kommunikációs alaphelyzetet, a kognitív nyelvészet tudományelméleti alapjait és elméleti keretét. A prototípuselvű kategorizáció, a konstruálás tényezői (a figyelem, a perspektiváltság, a séma, a lehorgonyzás és a szubjektivizáció) éppúgy részletes kifejtést kap, mint a jelentés (így a metafora, a poliszémia, a referenciapont-szerkezet, a kompozitumszerkezet, az egyszerű mondat szemantikája). Külön fejezet foglalkozik a stílus és az irodalomértés kognitív leírásával, valamint kitér a nyelvpedagógiai kérdésekre.”
Békés karácsonyi ünnepeket!
Áldott, békés karácsonyt kívánok,
sok jó könyvet a fa alá!
(És ha könyvkarácsonyfát gyártunk, exkönyvtáros énem kéri, hogy lehetőleg ne gyűrve-hajtogatva-kivágva készítsünk ilyet…)
Utak a kétnyelvűséghez
Klein Ágnes 2013. Utak a kétnyelvűséghez. Nyelvek elsajátítása iskoláskor előtt. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 139 p.
A Réger Zita elhíresült könyvcímére (Utak a nyelvhez) utaló kötetben Klein Ágnes három nagyobb témával foglalkozik a kétnyelvűség kérdéskörén belül: egyrészt bemutatja az első nyelv elsajátításának mikéntjét, majd egy második nyelvét, még az iskolába kerülés előtti időszakra fókuszálva. Mint megjegyzi, a kétnyelvűséget nehéz vizsgálni, hiszen a gyermekek számos módon és időbeli megoszlásban sajátíthatják el első nyelveiket, de alapvetően kétféle utat különböztet meg, a szimultán és a szukcesszív nyelvelsajátítást, melyek időben is egymásra következnek. Választ keres arra az alapvető kérdésre is, hogy óvodás korban hogyan lehet és érdemes egy másod(ik) nyelvet megtaníttatni a gyerekeknek.
A harmadik téma, amit körüljár, a német kisebbségi nyelv és kultúra átörökítése az óvodákban.
Pszicholingvisztikai tanulmányok III.
Pszicholingvisztikai tanulmányok III.
Navracsics Judit – Szabó Dániel (szerk.) 2012. A mentális folyamatok a nyelvi feldolgozásban. Pszicholingvisztikai tanulmányok III./Mental procedures in language processing. Studies in psycholinguistics 3. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Az évente rendszerint késő tavasszal/kora nyáron megrendezésre kerülő balatonalmádi pszicholingvisztikai nyári egyetem előadásainak tanulmányváltozatait olvashatjuk a „Pszicholingvisztikai tanulmányok” című sorozat köteteiben, amelynek 2012-ben már a harmadik darabja látott napvilágot (lásd a mellékelt fotókat).
Az angol és magyar nyelvű tanulmányokat egyaránt tartalmazó kötet – akárcsak elődei – tematikus blokkokra oszlik: Pszicholingvisztika: Ép és sérült folyamatok; Beszédkutatás; Kétnyelvűség; Második nyelvi feldolgozás.
Kiemelnék három írást, amelyek a tartalom első átnézésekor a leginkább felkeltették az érdeklődésemet. Rögtön ilyen volt Kees de Bot nyitó írása (The end of psycholinguistics as we know it? It’s about time), aki a szerinte elavultnak tekinthető jelenlegi statikus, nyelvi szintekhez kapcsolt pszicholingvisztikai modellek helyett (pl. Levelt Speaking modellje) egy dinamikus modellt kellene alkalmazni. Vitatja az olyan, sokak által alapvetőnek tekintett elképzeléseket, miszerint a nyelvfeldolgozás moduláris, a szintaxis és a lexikon szeparált modulok stb.
Az új modell egyébként már létezik DST (Dynamic Systems Theory) néven, mely komplex rendszerek működését kísérli meg leírni. de Bot Van Gelder 1998-as „The dynamical hypothesis in cognitive science” című írását emeli ki, mely szerint „[t]he cognitive system is not a discrete sequential manipulator of static representational structures: rather, it is a structure of mutually and simultaneously influencing change. Its processes do not take place in the arbitrary, discrete time of computer steps: rather, they unfold int he real time of ongoing change in the environment, the body, and the nervous system. The cognitive system do not interact with other aspects of the world by passing messages and commands: rather, it continuously coevolves with them.” (p. 16)
Egy izgalmas témát, a hallgatás szerepét vizsgálja Kukorelli Katalin (A hallgatás szerepe és funkciói a kommunikációban), hogy kiderítse, az általa tételezett funkciók valóban megjelennek-e, és igaz-e, hogy a hallgatás egyfajta kommunikációs stratégia.
Mária Laczkó ikreknél vizsgálta meg az anyanyelv, illetve az idegen nyelv esetében a mentális lexikont (The mental lexicon of twins in mother tongue versus foreign language), jelentős különbségeket annak mentén talált, hogy az ikerpár adott tagja normál vagy speciális nyelvi képzést kapó osztályban tanult-e.