A megismerés és az értelmezés konstrukciói
Kugler Nóra – Laczkó Krisztina – Tátrai Szilárd (szerk.) 2013: A megismerés és az értelmezés konstrukciói. Tanulmányok Tolcsvai Nagy Gábor tiszteletére. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
A Tolcsvai Nagy Gábor professzort-akadémikust a 60. születésnapja alkalmából köszöntő kötetet három olyan tanítványa-kollégája szerkesztette, akik az általa az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékén tíz éve életre hívott és vezetett DiAGram Funkcionális Kognitív Nyelvészeti Műhelyben is meghatározó tagok.
A könyv négy nagyobb tematikus fejezetre osztható: A nyelvről való gondolkodás konstrukciói; A nyelvi kifejezések konstruálása; Nyelvek, változatok és változások; Az irodalomértés konstrukciói; s a címek jól mutatják Tolcsvai Nagy Gábor sokirányú munkásságát, különösen annak a nyelvészetet és az irodalmat összekapcsoló, leginkább a művészi nyelvhasználatot nyelvészeti szempontból elemző vonulatát. 23 tanulmány kapott benne helyet, amelyek szerzői – kollégák, tanítványok – mind a magyar nyelvet vizsgálják valamilyen módon.
Ám ahelyett, hogy ezek közül emelném ki a számomra érdekesebbeket (vannak szép számmal), a kötetet — az Előszó után — felvezető beszélgetésről írnék röviden, amelyet a szintén kognitív nyelvész Andor József készített az ünnepelttel („A funkcionális és kognitív szemléletű nyelvleírásról”, pp. 17–35). Ebből nemcsak azt tudhatjuk meg részletesen, miért éppen — főként a Langacker-féle — kognitív nyelvelméletben találta meg Tolcsvai Nagy Gábor a maga számára követendő irányzatot, amelynek legjelentősebb hazai interpretálója és továbbgondolója lett, hanem azt is, hogy milyen más tudósok és elméletek hatottak rá nagymértékben, és miért (pl. Halliday, Gadamer, Németh G. Béla). Ezenkívül arról is hírt kapunk, hogy elkészülőben-megjelenőben van a magyar nyelv kognitív nyelvész szerzőtársakkal íródó, funkcionális kognitív szemléletű grammatikája, amely két meghatározó Tolcsvai Nagy-kötetet követ majd a sorban: a Bevezetés a kognitív nyelvészetbe címűt, amely ugyancsak 2013-ban jelent meg, mint ez az ünneplőkötet, illetve az azt megelőző, 2010-es Kognitív szemantika.
Mindezek mellett az irányzat olyan meghatározó fogalmairól is elbeszélget a két kognitivista, mint a szaliencia, annak összefüggése a profilálással, vagy a kognitív szövegtanok problematikájáról, de ugyanúgy kitérnek a konkurens elméletek bizonyos alapvető elemeire, mint a modularitás, hogy végül a nyelvi sztenderdizáció felé vegyék az irányt, elmélyülve a funkcióigék témájában, illetve a magyar sztenderd alapos(abb) kutatásának szükségességében.
A „feminista” Shakespeare
Puskás Andrea 2014. Female identity in feminist adaptations of Shakespeare. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 134 l.A komáromi Selye János Egyetemen tanító szerző könyvét már a címe miatt is nagy érdeklődéssel vettem kézbe, de ez csak fokozódott a köny tartalomjegyzékét áttekintve. Az elemző részek előtt ugyanis a feminizmus irányzatairól és az identitás feminista értelmezéseiről is szól egy-egy fejezet, amelyet egy, a Shakespeare-műveket elemző feminista megközelítésekről szóló rész követ.
Az „Ijesztő feminizmus” (Frightening Feminism) részben rövid, de mégis érzékletes képet kapunk a feminizmus történetéről (az 1-3. hullámról és a jelenkori feminizmus lehetséges értelmezéseiről), illetve az olvasó nemének relevanciájáról az értelmezésekben, s ezen belül a feminista olvasásról.
Bár néhány dologban nem értettem egyet a szerzőnek a feminizmusra vonatkozó megállapításait olvasva (például hogy az első két hullám egyik hibája /”failure”/ az volt, hogy a nők megkapván az egyenlő munkalehetőségeket, törődhettek a rajtuk ragadt háztartással és gyerekneveléssel – nem igazán a feminizmus hibája, ha az élet minden területén nem sikerült még az igazságos munkamegosztást elérni, ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy az antirasszizmus hibája az, hogy sok a rasszista gondolat még a közbeszédben; vagyis a női egyenlőtlenség jelenlegi megnyilvánulásaiért aligha az ez ellen küzdő mozgalom okolható), annál jobban bólogattam a Faludi híres Backlash-könyvéről szóló részeknél.
Puskás 8 különböző megközelítést vizsgál (történeti megközelítés, a női szubkultúrák – azaz a nőnek levés és a kisebbrendűségi érzés összefüggései, az identitás mint szociális konstruktum, a kollektív identitás, a testről való gondolkodás és a biológiai determinizmus, a szex/gender rendszer és az identitás, a nyelven keresztül megalkotott identitás, s végezetül az irodalmi szövegekben jelentkező női identitás), amelyek a maguk módján tisztázni igyekeznek, miben is áll a női identitás, s hogy ennek formálásában mennyi a szerepe a művészi, irodalmi alkotásoknak (mind negatív, mind pozitív értelemben).
Ezek a bevezető, elméleti fejezetek nagyon jók, így a könyv remekül használható olyan genderkurzusokon is, ahol általános, reflektált képet akarunk adni ezekről a témákról, de nincs idő elmerülni a részletekben.
A Shakespeare-művek feminista értékelései közül az egyik leghatásosabb kétségkívül Dusinberre-é (1994), aki egyenesen azt állítja, hogy Shakespeare feminista volt (p. 65). Puskás éles szemű kritikai megjegyzései jól árnyalják ezt, illetve az I. Erzsébet-korabeli, „feministabarát” képet (a nők elválhattak – de csak a nagyon gazdagok), a nők valóban hallatták a hangjukat a drámákban, de a boldogságig való eljutásuk már igencsak kérdéses volt (gondoljunk Opheliára).
A feminista Shakespeare-megközelítések kétféle jelenséget takarnak, mint a szerző írja (p. 71-től), egyfelől a feminista értelmezésben játszott Shakespeare-darabokat, másfelől a Shakespeare-karakterek és -cselekmény alapján íródott új, feminista szempontú darabokat.
Puskás három, alapos elemzésében eredeti Shakespeare-műveket és azokat elsősorban feminista szempontból továbbértelmező (ill. a férfi szereplőket akár mellőző) darabokat vet össze, így a Hamletet Lavery Opheliá-jával, az Othellót Vogel Desdemonájával, végezetül pedig a Lear királyt a Feinstein és szerzőtársai létrehozta Lear lányai-val. Lényegi meglátása szerint a nők (mint olyanok) ezekben az újraértelmezésekben nem homogén, hanem összetett csoportként tűnnek fel, eltérő vágyakkal, motivációkkal, érdekekkel.
Újdonságok a szemantikai és pragmatikai kutatásokban 2.
KONFERENCIAFELHÍVÁS
A Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszéke és a Pragmatika
Centrum Országos Kutatóközpont 2015-ben ismét megrendezi az
Újdonságok a szemantikai és pragmatikai kutatásokban
címu” konferenciát. A konferenciára olyan magyar nyelvu” elo”adásokat
várunk, amelyek szemantikai és pragmatikai témájú kutatások még nem
publikált eredményeiro”l számol be, és nemzetközileg elfogadott
módszereket fejlesztenek tovább és/vagy alkalmaznak újabb területeken.
A konferencia ido”pontja: 2015. április 17.
Helye: SZTE BTK Kari Konferenciaterem, Szeged, Egyetem u. 2.
A konferencia szervezo”i: Maleczki Márta, Németh T. Eniko” és Szécsényi
Tibor
A szakmai bizottság tagjai: Alberti Gábor (PTE), Andor József (PTE),
Bibok Károly (SZTE), Csatár Péter (DE), Dér Csilla Ilona (KRE), Gyuris
Beáta (MTA, NYTI), Ivaskó Lívia (SZTE), Kiefer Ferenc (MTA NYTI), Nemesi
Attila László (PPKE), Tátrai Szilárd (ELTE), Tolcsvai Nagy Gábor (ELTE)
Tóth Eniko” (DE), Varasdi Károly (Heinrich Heine Universität,
Düsseldorf), Vecsey Zoltán (MTA-DE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport)
A konferenciára az elo”adások rövid összefoglalójával lehet jelentkezni,
amelyek az elo”zo” konferenciához hasonlóan egy hazai egyetemi
oktatókból és kutatókból álló szakmai bizottság bírál el. Az
összefoglalókat a ny********@***********ed.hu címre lehet e-mailben
elküldeni, legfeljebb 3000 karakter terjedelemben (összesen, azaz
szóközökkel és hivatkozásokkal együtt). Az összefoglalók ne tartalmazzák
az elo”adók nevét, munkahelyét, ezeket az információkat az e-mailben
kérjük külön feltüntetni.
Az összefoglalók beküldési határideje: 2015. január 30.
Ennél késo”bb beküldött absztraktokat nem áll módunkban elfogadni.
Az elfogadásról/elutasításról szóló értesítéseket március 2-ig küldjük ki.
A konferencia elo”adásai alapján beküldött tanulmányok szakmai bírálat
után a Jelentés és nyelvhasználat címu” folyóiratban jelenhetnek meg
(http://www.jeny.szte.hu).
SZTE BTK Általános Nyelvészeti Tanszék
Pragmatika Centrum Országos Kutatóközpont
Új pragmatikai folyóirat!
Megjelent a Jelentés és Nyelvhasználat című elektronikus folyóirat!
Ingyenesen olvasható, a tanulmányok pdf-ben letölthetők.
Construal and Grounding Conference
The venue for the programme is Building A of Eötvös Loránd University’s campus at 4 Múzeum krt., near Astoria underground station.Plenary sessions and Session 1 talks are held in the Faculty Council Room (Kari Tanácsterem) on the ground floor.Session 2 talks are delivered in the Dean’s Council Room (R 144) on the first floor.
PROGRAMME
Thursday, 16th October
09.00 – 09.45 Registration
09.45 – 10.00 Opening Address
10.00 – 11.00 Plenary 1 FRANK BRISARD
Epistemic issues in the interaction between tense and aspect
Session 1
11.30 – 12.00 PIIA TAREMAA
Motion, tense and aspect in Estonian
12.00 – 12.30 GÁBOR TOLCSVAI NAGY
Epistemic influence of tense on the temporal structure of verbs. The
case of Hungarian
12.30 – 13.00 EDIT TAKÁCS
Beyond Aspect – A case study of Hungarian
14.00 – 14.30 RENATA PAJUSALU
What is vague reference for? Referential devices for vague group
referents in Estonian conversations
14.30 – 15.00 ENIKO” TÓTH – PÉTER CSATÁR
Factors influencing the use of indexical demonstratives in Hungarian,
Dutch and English
15.00 – 15.30 BRANIMIR BELAJ – D. MATOVAC
On determiners jedan ‘one’ and neki ‘some/certain’ in Croatian and other
Slavic languages
15.30 – 16.00 TINE BREBAN – KRISTIN DAVIDSE
Nominal grounding and relative quantifiers
Session 2
11.30 – 12.00 SHELLEY CHING-YU HSIEH
From conceptual expressions to language typology: Eyes in Mandarin
Chinese and German
12.00 – 12.30 GÁBOR SIMON
„From linguistic form to conceptual structure” revisited – a cognitive
linguistic description of metaphorical construal and its application in
poetics
12.30 – 13.00 KATALIN WÉBER
Grounding elements overwriting the schematic concept
14.30 – 15.00 CATHERINE NOURI – MAARTEN LEMMENS
Persian Location Light Verb Constructions
15.00 – 15.30 CSILLA ILONA DÉR
About the syntax and semantics of the adposition át ‘across’
(+superessivus) in Hungarian
15.30 – 16.00 ANN VEISMANN
Behavioral Profile Approach and word class ambiguity (case study of
Estonian läbi ‘through’)
16.30 – 17.30 Plenary 2 PÉTER PELYVÁS
The theory of epistemic grounding and Hungarian
Friday, 17th October
09.00 – 10.00 Plenary 3 TUOMAS HUUMO
Time, blending, and metaphors of motion
Session 1
10.30 – 11.00 TIINA ONIKKI-RANTAJAASKÖ
Constructions of continuous aspect in Finnish: Contextual comparison
11.00 – 11.30 MARI SIIROINEN
Nonverbal predicates and future time reference in Finnish and Erzya
11.30 – 12.00 BENEDIKT PERAK
Metaphorical extensions of the ablative spatial relation in the
conceptualization of emotions in Croatian
12.00 – 12.30 EERO VOUTILAINEN
From change to directionality and beyond – the polysemy of Finnish
translative case
13.30 – 14.00 KALYANAMALINI SAHOO – MAARTEN LEMMENS
A constructional account of Odia light verb constructions
14.00 – 14.30 ANDRÁS IMRÉNYI
Existential cores are catenae: the case for dependency diagrams in
cognitive linguistics
14.30 – 15.00 NIKOLETT F. GULYÁS
Agents, subjects and topics: Impersonal constructions in Finno-Ugric
languages
15.00 – 15.30 GORAN TANACKOVIC FALETAR
On the communication contexts which can sanction the use of highly
marked clausal subjects
Session 2
10.30 – 11.00 ÁGOTA O”SZ
Epistemic grounding reflected in the history of the modals must and should
11.00 – 11.30 MINNA JAAKOLA
Derivational patterns and the semantics of knowing: The case of Finnish
tietaa ‘know’
11.30 – 12.00 NÓRA KUGLER
Construing inference: an empirical study of grounding predications with
the verb gondol ‘think’
12.00 – 12.30 JUTTA SALMINEN
Negation proper and evaluative negativity: different relations to
perspectivity
13.30 – 14.00 SZILÁRD TÁTRAI
Context-dependent vantage points in literary narratives: a functional
cognitive pragmatic approach
14.00 – 14.30 PÉTER HORVÁTH
Building factual world through mental world in narrative texts about history
14.30 – 15.00 KRISZTINA LACZKÓ
Social deixis in Hungarian: the functioning of grounded elements in
first person plural
15.00 – 15.30 RÉKA SÓLYOM
L/-z suffixes and be prefix in Hungarian verbal neologisms: semantic,
grammatical features and meaning construal
16.00 – 17.00 Plenary 4 LAURA A. JANDA – LENE ANTONSEN
Possession in North Saami: Rich Morphology in Competition with an
Analytic Construction
17.00 – 17.15 Closing Address